Hiába tiltakoznak a civilek, idén még vágják a fákat a védett erdőkben, jövőre lehet változás

A kormány nyár elején átmeneti fakitermelési moratóriumot vezetett be a legértékesebb védett állami erdőkben és a Natura 2000-es területeken. A tilalom szeptember végén lejárt, a fakitermelés ismét elindult, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium a tüzifaigényre, továbbá a fennálló erőművi és más faipari szerződésekre hivatkozik, de már elkezdték a kitermelés mérséklésének előkészítését. Közben civilek több fronton is tiltakoznak. 

A júniusi intézkedés egyik célja az volt, hogy a moratórium ideje alatt felmérjék az erdők állapotát, kidolgozzák az új természetvédelmi szabályokat, és utána hozzanak hosszú távú döntést az erdőgazdálkodás rendszeréről.

A moratórium szeptember 30-án járt le, és bár civilek kérték meghosszabbítását, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium álláspontja szerint erre nem volt lehetőség. Gajdos László miniszter úgy nyilatkozott, hogy a lakossági tűzifaellátás biztosítása, továbbá az erdőgazdaságokat kötő hosszú távú szerződések miatt nem lehetett változatlanul fenntartani a fakitermelési tilalmat. Az említett szerződések olyan hosszú távú szállítási megállapodásokat, amiket még az előző kormány kötött erőművekkel,faipari vállalkozásokkal. Gajdos szerint a szerződések felmondása túlmutatna a kártérítéseken: több ezer munkahely megszűnésének kockázatával is számolni kellene.

Erdőfigyelő alkalmazást készített az Erdőszeretet Szövetség

A Kéreg nevű erdőfigyelő alkalmazás térképen teszi láthatóvá, mi történik Magyarország erdeiben. Fakitermelésre megjelölt fákról, kivágott erdőrészletekről, megrongálódott erdei utakról, illegálisan lerakott hulladékról vagy motorosok okozta károkról is lehet jelzést küldeni. A bejelentésekhez fényképeket és pontos helyadatokat kérnek, amik segítik az adott helyzet megismerését. A szervezet ezt követően áttekinti a rendelkezésre álló információkat, szükség esetén felveszi a kapcsolatot a bejelentővel, és mérlegeli a további lehetőségeket.

Kérdéseket küldtünk a témával kapcsolatban az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az oldal nagyon korrekt módon nem minősít, hozzászólásokat nem jelenít meg, tényeket rögzíti, civil figyelem segítségével dokumentálja az erdőben zajló változásokat, legyenek azok természetes folyamatok vagy emberi beavatkozás eredményei. 

„A feltöltött megfigyelések kategorizálása a feltöltőre van bízva, így az nem egységes álláspontot tükröz. A minisztérium szerint az oldal a nyilvánosság bevonását biztosítja az erdő állapotának változásába, a nyilvánosság segítségével tudja felhívni a figyelmet az erdőben folyó beavatkozásokra és elejét tudja venni a jogszerűtlen beavatkozások kísérletének. A nyilvánosság figyelmét nem kerülheti el semmi, ezért az oldal a működésével hozzájárul ahhoz, hogy csak jogszerű, a természetvédelmi célokkal összeegyeztethető tevékenységek történjenek erdeinkben” – írta az oldallal kapcsolatos álláspontját a szaktárca sajtóosztálya, és egyben felhívta a figyelmet a „FIR”-re, azaz a Földmegfigyelési Információs Rendszerre. Ez egy olyan állami információs platform Magyarországon, ami a műholdas és légi távérzékelési adatok központi gyűjtését, feldolgozását és terjesztését végzi, és egyik fő alkalmazási területe az, hogy akár egyes fák, facsoportok kivágását is szinte azonnal jelzi.

Jelenleg is tart a felülvizsgálat

A moratórium megszűnése után a civilek és a lakosság részéről is kapott kritikákat a kormány amiatt, hogy védett erdőkben is folytatódik a fakitermelés. A szaktárca a Kontroll kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy a magyar erdők és a védett területek jelenét, jövőjét a társadalom figyelemmel kíséri, amit az Élő Környezetért Felelős Minisztérium megért és figyelembe vesz a természeti folyamatokra optimalizált új erdőgazdálkodási modell kialakítása során. Minden fakitermelés, a tarvágások különösen is hatósági erdőterv alapján történhettek az elmúlt években is. Ezek az erdőtervek a természetvédelmi szakhatóság és a nemzeti parki igazgatóságok közreműködésével készültek a természetvédelmi kezelési tervek és a Natura 2000 fenntartási tervek alapján.

„Jelenleg is zajlik még az állami erdészeti társaságoknál a 2026. évre tervezett fakitermelések felülvizsgálata a nemzeti parki igazgatóságokkal közösen, ezt követően kizárólag azokban az erdőrészletekben történhet fakitermelés, amelyek a természetvédelmi szempontok érvényesítésével is végrehajthatónak minősülnek. A moratórium végével az egyeztetések és a felülvizsgálatok tovább folytatódnak, a 2026. évre vonatkozó fakitermeléseken túl a 2027. évre tervezett fakitermelések esetében is ez meg fog történni” – hangsúlyozta a minisztérium.

A jelen állapot egy három elemből álló átalakítási folyamat része

„A moratórium, a moratóriumot követő átmeneti időszak, ami a természetvédelem teljes körű garanciájával jelenleg is zajlik, valamint a megváltozott tulajdonosi gondolkodás és elvárás következményeként kialakításra kerülő új erdőstratégia a szervezeti és finanszírozási átvilágítással együtt egy új irányt tud kijelölni az állami tulajdonú erdők kezelésére. Ez az új irány a folyamatos erdőborítás biztosítása, a természetes felújítás és a kíméleti hálózat kialakítása azzal, hogy a maradék vágásos területeken pedig nő a természetes felújítás aránya” – írták válaszukban, kiemelve, hogy a most tapasztalható ilyen mérvű társadalmi érzékenység csupán az elmúlt 2-3 évben jelentkezett. A társadalmi elvárás (annak üteme) viszont az erdők gyors megújítása ellen hat. Ennek ellene hatnak a klímaváltozás okozta erdőpusztulások, az újonnan megjelent kártevők, károsítók is. A jelenlegi őshonos fafajaink nem képesek alkalmazkodni a klímaváltozás üteméhez, ezért az ember okozta felmelegedést emberkéznek is kell kompenzálnia.

A minisztérium közleményében kiemelte, hogy a felmelegedés okán sok, Ázsiából, illetve délkeletről származó károsító tör be Európába. Ennek legfrissebb példája az Ázsiából származó kőrisrontó karcsúdíszbogár az egyik legveszélyesebb, kiemelt uniós zárlati károsító, ami idén nyáron Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben jelent meg, de találtak példányokat a pöttyös lámpahordó-kabócából is, amely szintén kiemelt zárlati károsító és hasonló védekezési kötelezettség van elrendelve ellene Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által. Amennyiben ezen károsítók ellen nem lépünk fel, úgy a tápnövényei nemcsak Magyarországon, de egész Európában elpusztulnak majd, visszahonosításuk pedig esetlegessé fog válni a jövőben szaporítóanyag hiányában.

Eddig mintegy 2000 erdőből 550-ben elmaradt vagy mérséklődött a fakitermelés

Megkérdeztük azt is, hogy továbbra is védelem alatt állnak-e a védett erdők a fakitermeléssel és a tarvágásokkal kapcsolatban. A szaktárca megjegyezte, hogy a védelem természetesen nem szűnhet meg.

„A moratórium hatálya alá tartozó 2.071 erdőrészlet közül 2026. október 15-ig 1.926 felülvizsgálata fejeződött be. Ezek közül 550 erdőrészletben elmarad vagy mérséklődik az idei fakitermelés, ami esetükben a moratórium fenntartását, a magas természeti értékű erdők kitermelésének elmaradását, ezzel ezen erdők védelmét jelentik. Ugyanakkor a prioritási sorrend szerint a szociális tűzifa, a lakossági tűzifa, a lakosság ellátását szolgáló egyéb szereplők, a hazai vállalkozások és a fűtőművek tűzifával való kiszolgálása, valamint a fafeldolgozással foglalkozó vállalkozások alapanyaggal történő ellátása érdekében szükség van faanyag biztosítására, mely esetében törekszünk azt minél nagyobb mértékben a nem védett, alacsonyabb természetességű erdőkből biztosítani. Szeretnénk azonban felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy az erdők fenntartása, kezelése, a nemkívánatos, különösen az idegenhonos, inváziós fafajok visszaszorítása, a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség fokozása, a talajvízszint csökkenés miatti havária helyzet felszámolása a legtöbb esetben további erdőkezelési beavatkozással járnak. A túlzott holtfamennyiség visszahagyása az erdőkben pedig tűzveszélyességi kockázatokat rejt magában” – válaszolta a sajtóosztály.

A Natura 2000 területeken szükség lehet a kitermelésre

A minisztérium arra is rámutatott, hogy a magán- és állami erdőgazdálkodók továbbra is szoros kapcsolatban vannak a nemzeti parki igazgatóságokkal. Mindeközben a jogszabályok (2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről) által meghatározott ütemben, a terepi felmérések alapján zajlanak a hatósági erdőtervi egyeztetések, a hosszú távú elemzések. Magyarország erdeinek mintegy 42%-a áll valamilyen védettség alatt, de fontos különbséget tenni a védett és a Natura 2000 területek között. A Natura 2000 területek kezeléseinek irányelvét az Európai Unió határozza meg és explicit a jelölőfajok megőrzését tűzi ki célul. Amennyiben ez élőhelyi beavatkozással vagy területi eltolódással jár, azt az EU támogatja. 

„Amennyiben a kitermeléseket kizárólag a nem védett, nem NATURA 2000 hálózatba tartozó területekre koncentráljuk, az olyan mértékű túlterhelést jelent ezekre a gazdasági célú erdőterületekre nézve, ami nemcsak az élőfakészlet csökkenését és az erdőfelújítások sikertelenségét eredményezheti, hanem mindamellett pontosan ezzel a módszerrel kényszerül az erdészeti ágazat elegyetlen, egykorú faállományok létrehozására” – írták.

„A jelenlegi, biodiverzitást és ökoszisztéma-szolgáltatásokat prioritásként kezelő szemlélet az elegyes, változatos korszerkezetű állományok létrehozását célozza meg. Az állami erdővagyon a társadalom közös értéke, ennek megfelelően készítjük elő jövőbeni kezelését, ami biztosítja teljes körű megóvását. A folyamat elindult, több pozitív eredmény jelentkezik már, azonban egy működő rendszer átalakítása nem tud egyik napról a másikra megtörténni. Köszönet azoknak, akik látják az eddigi előremutató változásokat és bíznak az átalakulás további eredményeiben” – zárta közleményét a szaktárca.