Így nem épült minibölcsőde Visegrádon

A pályázati pénzt nem az önkormányzat nyerte, hanem egy "nullkilométeres" magáncég, ami felvette az előleget, majd a projektzárás előtt jelezte, hogy eláll a minibölcsőde megvalósításától. Az előleget visszakövetelik ugyan a cégtől, de könnyen lehet, hogy az állam futhat a pénze után, a vállalkozás ellen végrehajtás indult.  

Visegrádon minimum fél éve át kellett volna vágni ünnepélyesen a nemzeti színű szalagot a minibölcsőde előtt. Az óvoda szomszédságában a beruházó magáncég 8 férőhelyes intézményt ígért csoportszobával, tornaszobával, melegítőkonyhával egy közel 300 négyzetméteres új épületben. 

Szép szavakban nem volt hiány. „A projekt 8 család és édesanya helyzetén kíván javítani a szolgáltatással és az időszakos gyermekfelügyelettel, a játszócsoport pedig további 10-20 család számára nyújt segítséget” – olvasható az uniós támogatást elnyert pályázatok adatbázisában a visegrádi projekt leírásaként, a szövegben van még szó speciális nevelési igényű kisgyermekek fejlesztéséről és a „környezettudatosság jegyében őshonos fákkal beültetett parkról” is. 

Az önkormányzat nem nyert, a frissen alapított magáncég igen 

Az előzményeket a 24.hu tavaly nyáron részletese feltárta, mi most csak a legfontosabbakat ismertetjük. Visegrád önkormányzata az óvoda régi szárnyában szeretett volna bölcsődét nyitni, 2022 januárjában be is adták pályázatukat a TOP Pluszban (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz), de nem nyertek. A vegyes finanszírozású TOP Pluszabn a megítélt támogatás 85 százalékát az Európai Unió felzárkóztatást szolgáló pénzügyi alapja állta, 15 százalékát pedig a magyar állam, a pályázónak önerőre nem volt szüksége.  

Az önkormányzattal egyidőben pályázott és nyert is az Apróka Bölcsőde Nonprofit Kft., ez egy magáncég, amit egy hónappal a pályázat benyújtása előtt alapítottak és tíz nappal a pályázati kérelem benyújtása előtt jegyeztek be a cégnyilvántartásba. A nonprofit működési forma pályázati feltétel volt. 

Az Apróka Bölcsőde NKft.-nek közel 245 millió forintot ítéltek meg minibölcsőde létesítésére, a támogatási szerződést 2022 márciusában írták alá, a vállalkozás 25 százalék (több mint 61 millió forint) előleget kapott, a projektet 2023 júniusában kellett elkezdeni, megvalósítására három évet adtak, a tervezett befejezés tehát 2026. május 31-e lett volna. 

Ha adtok telket, lesz minibölcsőde 

A pályázat sajátossága volt, hogy nem szűkítették településekre, a megyéken belül támogatott térségeket jelöltek ki, Pest megyén belül ilyen volt például Budapest nyugati és keleti agglomerációja. Vagyis a nyertes egy-egy térségen belül bármelyik településen építkezhetett. Ebből következően nem feltétlenül ott létesült minibölcsőde, ahol ténylegesen szükség volt rá. 

Visegrád önkormányzata azt állítja, hogy a magáncég beruházásáról előzetesen nem tudott, a kft. pályázati kérelméhez nem állított ki befogadói szándéknyilatkozatot, a társaság a „semmiből bukkant elő” 2022 második felében azzal az ötlettel, hogy Visegrádon építkezik, ha az önkormányzat biztosít telket a minibölcsődének. 

Ha adtok telket, lesz minibölcsőde 

A TOP Plusz-pályázatot nem szűkítették településekre, megyéken belül jelöltek ki támogatott térségeket, Pest megyében ilyen volt például Budapest nyugati és keleti agglomerációja. Vagyis a nyertes egy-egy térségen belül bármelyik településen építkezhetett. Ebből következően nem feltétlenül ott létesült minibölcsőde, ahol ténylegesen szükség volt rá. 

Visegrád önkormányzata azt állítja, hogy a magáncég beruházásáról előzetesen nem tudott, az Nkft. pályázati kérelméhez nem állított ki befogadói szándéknyilatkozatot, a társaság a „semmiből bukkant elő” 2022 második felében azzal az ötlettel, hogy a városban építkezik, ha az önkormányzat biztosít telket a minibölcsődének. Önkormányzati telek volt, az óvoda melletti, 1000 négyzetméteres építési telek üresen állt, hasznosítására állítólag ötlete sem volt a városvezetésnek.   

Aggályok nélkül 

Az önkormányzat élt az Apróka Bölcsőde Nkft. ajánlatával és hivatalos értékbecslés után eladta a vállalkozásnak az ovival szomszédos, nem közművesített telket 40 millió forintért. A piaci ár ennél 8-10 százalékkal magasabb lett volna, csakhogy a területre pályázati garanciaként elidegenítési és terhelési tilalmat kellett bejegyezni, a tulajdonjog szabad gyakorlásának korlátozása pedig csökkenti az árat. A nyertessel szemben ugyanis elvárás volt, hogy legalább öt évig fenntartsa a minibölcsődét, amit Visegrád képviselő-testülete plusz öt évvel „megfejelt” lehetőségként. 

Az adásvételi szerződést a város jegyzőjének tájékoztatása szerint 2022 decemberében írták alá. Az Apróka Bölcsőde NKft. tulajdonosai úgy mehettek karácsonyozni, hogy volt egy visegrádi telkük. Hogy önerő nélkül, tisztán a pályázati előlegből vásárolták-e meg, nem tudni, de a lehetőségük megvolt rá, az előleghez ugyanis fél évvel korábban hozzájutottak. 

A képviselő-testület tagjai nem tartották aggályosnak, hogy „nullkilométeres” céggel kötnek üzletet. Az önkormányzat utólag azzal takarózik, hogy jóhiszeműen járt el, alappal feltételezte, hogy az Apróka Bölcsőde NKft. megbízható partner lesz, hiszen a magyar állam közel 245 millió forint pályázati támogatásra találta méltónak a vállalkozást. A város a bölcsődei telek közművesítésének megkönnyítéséhez szolgalmi jogot biztosított a beruházónak, továbbá segítette a céget abban, hogy felvegye a kapcsolatot az építkezés során alvállalkozóként szóba jöhető kistérségi vállalkozásokkal. 

Az önkormányzat és az Apróka Bölcsőde NKft. különmegállapodást kötött, aminek tartalmáról a jegyző annyit volt hajlandó elárulni a Kontrollnak, hogy pénzben kifejezhető értékű vállalást az önkormányzat nem tett a beruházás megvalósításáért. Magyarul, Visegrád közpénzzel nem szállt be a minibölcsőde létesítésébe. A különmegállapodásban kártérítési klauzula nem szerepelt arra az esetre, ha a minibölcsőde nem épül fel. Bár minden jel erre mutatott, a cég írásba adta az önkormányzat többszöri megkeresése után, hogy szándékában áll befejezni az építkezést. 

Trükkös „kártérítés”

Az eddigiekből már sejthető, hogy a minibölcsődéből végül nem lett semmi, a telken félkész építmény árválkodik. Idén júniusban, a projekt tervezett befejezését követő hónapban az Apróka Bölcsőde Nkft. közölte a polgármesterrel, hogy eláll a beruházástól, „kártérítésként” pedig felajánlott 30 millió forintot a városnak. Mint említettük, a cég és az önkormányzat különmegállapodása kártérítésről nem rendelkezett. És valójában nem is volt szó kártérítésről, pláne kártalanításról, hiszen a 30 millió forintért cserébe a beruházó kapott ellentételezést, mégpedig az elidegenítési és terhelési tilalom törlését. Ennyi volt az ára annak, hogy megszűnjön a cég tulajdonjogának korlátozása és szabadon rendelkezhessen a 2022 decemberében megvásárolt területtel. 

A 30 millió forintos „kártérítési összeget” az Apróka Bölcsőde Nkft. maga határozta meg, a számítás alapja az volt, hogy összességében ennyiért bérelhetne egy hasonló nagyságú, minibölcsődének alkalmas ingatlant az elidegenítési és terhelési tilalom ötéves időszaka alatt.

Visegrád képviselő-testülete „kanyar nélkül bevette” a magáncég érvelését, nem kért ellenpróbát, nem készíttetett hivatalos értékbecslést. Annyit kötött ki, hogy a 30 millió forintot egy összegben kell kifizetnie a beruházónak. A jegyző tájékoztatása szerint ennyi pénz elég arra, hogy az önkormányzat eredeti tervét megvalósítva az óvoda épületében hozzanak létre egy minibölcsődét, ahogy arra is, hogy ingatlant béreljenek.    

Végeredményben tehát az Apróka Bölcsőde NKft. 70 millió forintért (40+30 millió) hozzájutott a Dunakanyarban fekvő Visegrádon egy 1000 négyzetméteres építési telekhez, amivel elvileg szabadon rendelkezik. A cég a Kontroll kérdéseire nem válaszolt.        

Visszakövetelt előleg és végrehajtás 

2022-ben a TOP Plusz pályázatok a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartoztak, aminek a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium az egyik jogutódja. A tárca tájékoztatása szerint az Apróka Bölcsőde NKft. pályázati kérelme „megfelelt a felhívásban előírt jogosultsági és tartalmi kritériumoknak”, és az előleg kifizetése előtt a pályázatot bonyolító állami szervezet meggyőződött arról, hogy a vállalkozás nem szerepelt a köztartozói adatbázisban. 

Idővel az állam is érzékelte, hogy az építkezés nem a támogatási szerződésben rögzített határidők szerint halad, ezért jelezték a cégnek, hogy helyszíni ellenőrzést fognak tartani. Erre végül nem volt szükség, az Apróka Bölcsőde NKft. ugyanis „a helyszíni ellenőrzés időpontja előtt jelezte a szerződéstől való elállási szándékát”, amivel a támogatói szerződés megszűnt. 

A vállalkozásnak részletekben, de kamatosul vissza kell fizetnie az előlegként felvett több mint 61 millió forintot. A társaság ellen szeptember végén közjegyzői végrehajtást rendeltek el, ami akár összefüggésben is lehet a pályázati előleg visszafizetésével. 

A nem megvalósult visegrádi minibölcsőde esete alapján lesz dolga a közelmúltban létrehozott új parlamenti vizsgálóbizottságnak. A testület egyik feladata annak feltárása, hogy Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta a különböző kormányok mire és miként költötték el az EU-tól kapott támogatásokat.