Seszták páncélszekrényei - a bíróság fenntartja, hogy a széfek a politikus otthonában voltak

Az elsőfokú bíróság nem korrigál és nem oldja fel az ellentmondást. A volt minisztert érintő büntetőügy végkimenetele szempontjából valószínűleg nincs jelentősége annak, hogy Seszták Miklós páncélszekrényeit hol találták meg. De nem is ez a fő kérdés, hanem a hitelesség.    

Október 28-án a sajtó nagy része egy bírósági közleményen pörgött. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) aznap döntött arról, hogy a korrupcióval gyanúsított Seszták Miklós rács mögött tölti a karácsonyt. Mivel a BKKB igazgatásilag a Fővárosi Törvényszék alá tartozik, a letartóztatás három hónappal történt meghosszabbításáról a Törvényszék adott ki sajtóközleményt. Ebben olvasható az a mondat, amiből az újságírók megtudták, hogy a 3. Orbán-kormány fejlesztési minisztere, aki jelenleg is a KDNP országgyűlési képviselője, milliárdokat tartott kisvárdai otthonában.  

„A nyomozóhatóság a terhelt lakóhelyén tartott kutatás alkalmával üres páncélszekrényeket talált, melyekben a rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsított 9 milliárd forint készpénzt tartott, azok elrejtéséről pedig a kihallgatását megelőzően gondoskodhatott.” – írta a Törvényszék, megjegyezve, hogy a letartóztatásról szóló döntés – hivatalos szóhasználattal végzés – nem jogerős. Ennek lesz még jelentősége.

A bíróság által hivatkozott nyomozóhatóság a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, ami néhány nappal később újabb muníciót adott az újságíróknak. Az NVVH a Távirati Irodának eljuttatott közleményben tartotta fontosnak közhírré tenni, hogy Seszták Miklós kisvárdai házában hangszigetelt szobát alakítottak ki a nem hétköznapi, sokkal inkább banki használatra tervezett „mackóknak”. Az NVVH a két páncélszekrény pontos típusát is megadta. November 2-án ezért a sajtó azzal foglalatoskodott, hogy megtalálja a neten a Wertheim DWS 1901 10 RE páncélszekrény fotóját, hogy azt megoszthassa az olvasókkal, nézőkkel. 

A másfél tonnás monstrumok tehát a bíróság és az NVVH közleménye szerint is Seszták lakóhelyén „rejtőztek”.  

Illetve 

„Derült égből érkezett villámcsapásként” november 10-én a Telex cikke, ami szerint a páncélszekrények nem Seszták otthonában "bújtak meg", hanem egy hozzá köthető irodaházban. A portál információja minden bizonnyal az NVVH által felkért szakértő véleményén alapul. 

Más ügyben előfordult, hogy a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya utólag pontosított egy közleményt. A Telex cikke után nem érkezett korrekció, ezért megkértük a Törvényszéket, hogy tegyen igazságot és oldja fel a részletkérdés körüli ellentmondást. 

Kellő alapossággal jártunk el, kérdeztük „innen”, kérdeztük „onnan”, hogy a páncélszekrényeket ténylegesen hol találták meg. A többi közt kíváncsiak voltunk arra, hogy a nyomozási bíró ismerte-e a Telex által hivatkozott szakértői véleményt. Mert ha igen, akkor tisztázandó, hogy ő vagy a Fővárosi Törvényszék sajtóközleményének megszövegezője hibázott-e. Ha pedig a nyomozási bíró nem ismerte a szakértői véleményt, akkor a „miért nemre” kellene választ kapni, a Telex cikke szerint ugyanis a szakértői vélemény kész volt október 28-án, vagyis azon a napon, amikor a BKKB a letartóztatás meghosszabbításáról döntött. 

„Vajúdtak a hegyek és egeret szültek” 

A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya másfél nap elteltével az alábbi válaszra jutott. Szó szerinti idézet következik. 

„A Fővárosi Törvényszék az Ön által hivatkozott közleményében foglaltakat fenntartja. Az eljárásban várható másodfokú döntés tartalmáról az FT a Sajtóosztálya, valamint szóvivője útján tájékoztatni fogja a nyilvánosságot.”

Ez a sztori nem a bíróság sajtóosztályának „csuklóztatásáról” szól. Hanem arról, hogy a sajtó nagy része a bírósági közlemények hitelességét nem szokta kétségbe vonni, ahogy egyébként a jogerős döntéseket (végzéseket, ítéleteket) sem. 

A többfokú bírósági rendszer lényege az intézményi, szervezeten belüli korrekció lehetősége, ami a jogállamiság egyik garanciális eleme.

A cikk elején jeleztük, hogy a Seszták Miklós letartóztatásának meghosszabbításáról szóló végzés nem jogerős. Várjuk ezért a Fővárosi Törvényszék által említett jogerős döntésről szóló sajtóközleményt. 

Fotó: Seszták Miklós Facebook-oldala