Medián: A magyarok négyötöde támogatná az orvosi kannabisz használatát
A magyar felnőttek négyötöde elfogadhatónak tartaná, hogy az orvos bizonyos betegségek esetén kannabisztartalmú készítményt írjon fel, tízből kilencen pedig saját vagy közeli hozzátartozójuk esetében is elfogadnák ezt a kezelést. Ennek ellenére az Orbán-kormány 2020-ban még az EU közös álláspontjával szemben a kannabisz gyógyászati jelentőségének elismerése ellen szavazott.

A magyar felnőttek négyötöde elfogadhatónak tartaná, hogy az orvos bizonyos betegségek esetén kannabisztartalmú készítményt írjon fel, tízből kilencen pedig saját vagy közeli hozzátartozójuk esetében is elfogadnák ezt a kezelést. Ennek ellenére az Orbán-kormány 2020-ban még az EU közös álláspontjával szemben a kannabisz gyógyászati jelentőségének elismerése ellen szavazott.
Hazánkban jelenleg egy uniós engedélyű CBD-gyógyszer szerepel a hatósági adatbázisban, más készítményekhez egyedi eljárás vezet, átfogó orvosikannabisz-program azonban továbbra sem működik. A Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület megbízásából készült reprezentatív Medián-kutatás számaiból egyértelműen látszik, hogy megváltozhat a kannabiszról szóló közbeszéd tónusa.
- A válaszadók 78 százaléka hallott kannabisztartalmú orvosi készítményekről,
- 81 százalék elfogadhatónak tartaná az orvosi felírást,
- 79 százalék támogatná a megfelelő ellenőrzés melletti magyarországi hozzáférést,
- 89 százalék pedig elfogadná a kezelést, ha azt saját vagy közeli hozzátartozója betegségére orvos javasolná.
A legfiatalabb felnőttek körében a legmagasabb az arány: 97 százalékuk elfogadhatónak tartja a felírást. Ha személyes felhasználásra kellene alkalmazni, még az életkorok tekintetében sincs nagy különbség: a 18–29 évesek 96, a legidősebbek 84 százaléka válaszolt igennel.
A 80–90 százalék azt mutatja, hogy alig van olyan társadalmi csoport, amely elutasítja ezt a lehetőséget. Világnézettől és pártállástól függetlenül is erős lehet a támogatás, főleg akkor, ha saját vagy hozzátartozójuk betegségéről és orvos által javasolt terápiáról van szó
– mondta Szelestei Miklós, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület elnöke.
Az orvosi kannabisz nem drog
A közbeszédben gyakran összecsúszik a kannabiszvirágzat, a receptköteles gyógyszer, a webshopban árult CBD-olaj és a szabadidős használatú marihuána, pedig orvosi szempontból ezek nem felcserélhető fogalmak. A klinikai eredmény mindig egy adott készítményre, összetételre, dózisra és betegcsoportra vonatkozik.
A legismertebb növényi kannabinoid a tetrahidrokannabinol, vagyis a THC és a kannabidiol, vagyis a CBD. Arányuk és adagjuk alapvetően befolyásolja a kívánt hatást és a kockázatot. Szemelyácz János addiktológus, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke ezért választja külön a két összetevőt és a kutatott gyógyászati területeket.
A THC pszichotróp, azaz kábító hatással bír. A CBD ezzel szemben nem pszichotróp, kábítószerezésre nem használható, viszont a gyógyászati felhasználása és ennek kutatása fontos irány.
Leginkább a fiatalkori epilepsziánál láttuk előnyösnek, de a szklerózis multiplex tüneti kezelésénél is vizsgálják. A daganatos terápiák kiegészítéseként elsősorban nyugtató, fájdalomcsillapító és az ellazulást segítő hatása lehet fontos.
A németek ebben is élen járnak
Németországban 2017-ben nyílt meg szélesebb körben a legális út az orvosi kannabisz előtt, 2024 áprilisától pedig külön törvény szabályozza, és – a nabilon kivételével – már nem minősül kábítószernek. Michael Küster bonni belgyógyász, aneszteziológus, fájdalom- és palliatív terápiával foglalkozó orvos szerint egyszerűbbé vált a rendelés, a társadalombiztosítási finanszírozás azonban szigorú maradt: súlyos betegség, a megfelelően alkalmazható szokásos kezelés hiánya és a tünetek érzékelhető javulásának reális esélye szükséges hozzá. A német modell így egy ellenőrzött új kezelési lehetőséget teremtett.
A német ellátási adatok biztatók: az esetek közel háromnegyedében tüneti javulást, mintegy hetven százalékában jobb életminőséget jegyeztek fel.
A 2017 és 2022 között gyűjtött, mintegy 21 ezer kezelés adatait összesítő német felmérés szerint az esetek több mint háromnegyedében krónikus fájdalom miatt alkalmazták a készítményeket. Kisebb arányban izommerevség, súlyos étvágytalanság, daganatos betegségek vagy szklerózis multiplex tünetei miatt került rájuk sor.





