Szász-Anhalt után már Nyugat-Németországban is nagyot erősödött az AfD
Egy héttel a szász-anhalti győzelme után az AfD Nyugat-Németországban is nagyot erősödött. Az alsó-szászországi önkormányzati választáson több mint megháromszorozta öt évvel ezelőtti eredményét. Szász-Anhaltban viszont továbbra sem tud kormányt alakítani, mert nincs meg a szükséges többsége.

Egy héttel a szász-anhalti győzelme után az AfD Nyugat-Németországban is nagyot erősödött. Az alsó-szászországi önkormányzati választáson több mint megháromszorozta öt évvel ezelőtti eredményét. Szász-Anhaltban viszont továbbra sem tud kormányt alakítani, mert nincs meg a szükséges többsége.
Vasárnap Alsó-Szászországban önkormányzati választást tartottak, a CDU végzett az első helyen 27,2 százalékkal, az SPD pedig 24,6 százalékot kapott. Mindkét párt sok szavazót veszített 2021-hez képest.
Az AfD eközben 4,6-ról 15,9 százalékra erősödött, így a harmadik legnagyobb párt lett. Különösen jól szerepelt Salzgitterben, ahol 27,4 százalékkal megnyerte a városi tanács választását, és így az eddigi öt helyett 13 képviselője lesz.
Az AfD polgármesterjelöltje, Patricia Mair is bejutott a második fordulóba. Szeptember 27-én a jelenlegi CDU-s polgármesterrel, Frank Klingebiellel indul, aki az első körben 45,6 százalékot kapott Mair 25,7 százalékával szemben.
Az alsó-szászországi eredmény azért is érdekes, mert a tartomány Németország nyugati részén fekszik, ahol az AfD eddig jóval gyengébb volt, mint keleten. Most ugyan nem tartományi, hanem helyi választást tartottak, de a párt erősödése így is egyértelmű.
Szász-Anhaltban nincs meg a többség
Az AfD szeptember 6-án 43,8 százalékkal megnyerte a szász-anhalti tartományi választást és 39 helyet szerzett a 83 fős parlamentben, az abszolút többséghez azonban 42 képviselő kellene. Az AfD minden parlamentbe jutott pártot tárgyalásra hívott, de a CDU, az SPD, a Zöldek és a Baloldal is visszautasította. Egyedül a Sahra Wagenknecht Szövetség, azaz a BSW hajlandó egyeztetni vele. A baloldali populista párt oroszbarát külpolitikát képvisel, ellenzi a Moszkvával szembeni szankciókat és Ukrajna fegyveres támogatását. Bevándorlásügyben is jóval szigorúbb állásponton van, mint a német baloldal többi pártja, így több kérdésben közel áll az AfD-hez.
A BSW öt képviselőjével együtt már meglenne a többség, a párt azonban nem akar koalícióra lépni az AfD-vel. Egyes ügyekben hajlandóak együttműködni, Ulrich Siegmund AfD-s miniszterelnök-jelöltet viszont nem támogatják. Az AfD ezért más pártok egyes képviselőit próbálja maga mellé állítani. Siegmund azt mondta, akár egészen szűk többséggel is vállalná a kormányzást, egyelőre azonban nincs meg hozzá a szükséges támogatása.
Az új kormány megalakulásáig a CDU-s Sven Schulze marad ügyvezető miniszterelnök, ráadásul az AfD dolgát az is nehezíti, hogy a szász-anhalti alkotmányvédelem bizonyítottan szélsőjobboldalinak minősítette a párt helyi szervezetét. Ez ugyan jogilag nem akadályozza meg, hogy kormányra kerüljön, viszont a többi párt viszont nem akar együttműködni egy olyan politikai erővel, amelyet az állam az alkotmányos rendre veszélyesnek tart.
Így hiába nyerte meg fölényesen a választást, egyelőre nem talál koalíciós partnert.
Hét év után német külügyminiszter jön Budapestre
Miközben Németországban az AfD eredményeiről és a szász-anhalti kormányalakításról vitáznak, Johann Wadephul német külügyminiszter hétfőn Budapesten tárgyal. 2019 óta ő az első német külügyminiszter, aki Magyarországra látogat.
Wadephul Baka András köztársasági elnökkel, Orbán Anita külügyminiszterrel és Kapitány István gazdasági miniszterrel is találkozik, valamint német üzletemberek is elkísérik.A német külügyminisztérium közleményében Wadephul arról írt, hogy a két országnak sok bepótolnivalója van, a magyarországi kormányváltás után viszont újra lehet építeni a kapcsolatokat.
A tárgyalásokon a gazdasági együttműködés mellett az orosz–ukrán háború és Európa biztonsága is szóba kerül. Wadephul üdvözölte a magyar jogállamisági reformokat és a tíz orosz diplomata kiutasítását is.
Fotó: Reuters / Facebook





