Végveszélyben a kiskocsmák – komoly átrendeződések zajlanak a vendéglátó szektorban

A legfrissebb kimutatások szerint a vendéglátóhelyek száma jelentősen csökkent hat év alatt Magyarországon. Tavaly év végén 41 852 vendéglátóhely működött az országban, ami jelentős, 18 százalékos visszaesés a 2019. évi több mint 51 ezer egységhez képest. A trend egyik nagy vesztesei a falusi kiskocsmák, melyek vészesen fogyatkoznak. A problémát a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnökével jártuk körbe.

A Covid-járványt követő energiaválság tömeges bezárásokhoz vezetett, ami különösen a kereskedelmi vendéglátóhelyeket érintette. Ezen belül az italüzletek, kávézók, valamint a zenés-táncos szórakozóhelyek száma hat év alatt 35 százalékkal csökkent. Az éttermek, büfék és gyorséttermek száma 16 százalékkal, míg a cukrászdáké 8 százalékkal esett.

Ezt a szomorú folyamatot támasztotta alá a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) is, amely évente közzéteszi a vendéglátásról szóló statisztikai helyzetjelentését. A vendéglátó üzletek számának csökkenése ismét gyorsult, míg korábban éves szinten (2023 és 2024 vége között) naponta átlagosan 3–4 üzlettel volt kevesebb, addig az elmúlt időszakban ez napi 4–5 üzletre emelkedett.

A magyar vendéglátóipar 2025-ben átalakulási szakaszban volt az adatok alapján. A vendéglátóhelyek számának csökkenése nem ciklikus jelenség, hanem mélyebb strukturális változásokat eredményezett. A szakértők szerint a várhatóan javuló gazdasági környezet és a fogyasztói bizalom erősödése teremthet kedvező alapot a vendéglátás fellendülésében.

A vendéglátás helyzetéről Kovács Lászlót, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnökét kérdeztük meg. Ő is úgy kezdte a beszélgetést, hogy nagyon összetett folyamatról van szó, de mint olyan sok más esetben, itt is a pandémiáig kell visszamennünk.

„Ebben az időszakban nyolc hónapra teljesen leállít a vendéglátás, az előadóművészet mellett ezt a szektort érintette a legjobban a lezárás. Az előzetes becsléseink szerint a vendéglátóhelyek közel 20-25 százalékának a bezárására számítottunk, de szerencsére ennél kisebb lett a szám. Ennek az egyik oka, hogy a vállalkozások között a vendéglátós egy rendkívül ellenálló, talpraesett fajta és megpróbálták átvészelni a pandémiát úgy, hogy tartalékoltak, akár még a családi megtakarításokat is felhasználták, hogy újra indíthassák az üzleteiket” – mondta el az elnök hozzátéve, hogy sajnos a Covidot nem követte egy nyugodtabb piaci légkör, hiszen a szomszédban zajló háború és más világfolyamatok miatt, jelentősen emelkedtek az energia- és az alapanyagárak, majd a munkabérek is.

A háborús propaganda sem tett jót a szektornak

„A vendéglátás költségei pedig ezen a három alappilléren nyugszanak. Ezeket a problémákat pedig tetézte, hogy erősen csökkent a fogyasztói kedv is. A kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt a lakosság takarékosabban élt, megfontoltabban költekezett, és a spórolás leginkább a kötelező kiadásokon túli területeket érintik, ilyen a szolgáltató ipar. Ezt a folyamatot sajnos csak fokozta az a politikai légkőr, amely az emberek pszichéjére mért csapást például a háborús félelemkeltéssel, a valós helyzetet hatványra emelve tartott félelemben tömegeket. Az Orbán-kormány propagandája bizony fokozta az emberek félelmét, és sokaknál még jobban visszavetette a költési szándékot. Ezt talán alátámasztja az a tény is, hogy a környező országokban az orosz-ukrán válság miatt nem volt olyan drasztikus visszaesés a vendéglátószektorban, mint nálunk” – mutatott rá Kovács László.

Az ipartestület elnökétől megtudtuk, hogy a szektor összforgalma 2019-ben volt nettó 1400 milliárd forint. Ehhez képest a mai napig változatlan áron számítva – azaz kiszűrve az infláció hatását – alig mozdultak el erről a szintről.

„Ezt a számot most mintegy 10 ezerrel kevesebb üzlettel, 15 ezerrel kevesebb alkalmazottal tudjuk teljesíteni, ami azt jelenti, hogy a hatékonyságot sikerült növelnünk, miközben az árakat nem lehet olyan mértékben emelni, ahogy azt a költségek emelkedése indokolná, mert akkor máris komoly visszaesés tapasztalható a forgalomban. Gyakran hozzák elő az ausztriai példát, ahol ennél is kevesebb vállalkozás termel jelentősen magasabb forgalmat, de az ottani hatékonyság talán a magasabb keresettel és a jobb területi eloszlással is magyarázható. Kívánatos lenne, ha idehaza is tudnánk ezt a szintet felmutatni, de egyelőre csak a bezárásokat, a megszűnő vállalkozásokat látjuk. Akár 10-15 ezres városokban is tűnnek el az éttermek, nem is beszélve a falusi kiskocsmákról” – szögezte le az elnök.

Továbbra is bajban a falusi kiskocsmák

„Sajnos a kocsmák egyre több településről fognak eltűnni, már évekkel ezelőtt mondták nekünk az italnagykereskedők, hogy alig szállítanak ilyen helyekre. Ennek a fent említett tendenciák mellett társadalmi okai is vannak. Az a réteg, amely ezeket a kocsmákat életben tartotta, kezd kikopni és a következő generációk közösségi kultúrája, az italfogyasztás, beszélgetések terepe máshová tolódott át. A fiatalok megveszik az italt a dohányboltban, és az utcán, parkokban fogyasztanak vagy házibulikat rendeznek. Azt itt is meg kell jegyezni, hogy a pandémiának az italfogyasztás megváltozására is hatása volt, az emberek megszokták, hogy lakásokban jönnek össze bulizni, beszélgetni” – tette hozzá Kovács László.

Az Orbán-kormány kocsmatámogatási projektet indított el 2025-ben a kiskocsmák megmentésére, melynek keretében összesen egymilliárd forintra, egyenként maximum 3 millió forintra lehetett pályázni az ezer fő alatti településeken működő kiskocsmáknak, bároknak, borozóknak, az összeget pedig bármire költhetik. Az MVI elnöke szerint ez üdvözlendő projekt volt, mert segít életben tartani még egy darabig több kocsmát is, de magát a folyamatot nem tudja megállítani. 

A vendéglátóhely mint praxis

Ezt a társadalmi változást nem lehet megakadályozni, és egyelőre még nem látni a megoldást. A vendéglátóhelyekkel kapcsolatban Kovács László beszélt arról is, hogy nem lenne ördögtől való ötlet bevezetni azt, hogy az üzletnyitás legyen engedélyhez kötött. 

„A vendéglátóhely nyitása működhetne úgy, mint egy praxis, hogy egy adott helyen, környéken, adott számú helyiség nyílhat és szigorú szakmai elvárások alapján. Erre volt példa már a 20. század elején. Most az a helyzet, hogy nem mindig piaci alapon, az igényeket felmérve nyílnak az üzletek, hanem gyakran olyan vállalkozók próbálkoznak különböző profilú vendéglátóhelyek nyitásával, akik nem a szakmából érkeznek, csak éppen van tőkéjük és belevágnak, mintegy befektetésként kezelve az üzletnyitást. Gyakran előfordul, hogy egy régen bejáratott, működő vállalkozást hoznak nehéz helyzetbe. Ezen a területen szükség lehetne egyfajta piaci szabályozásra, hogy a szakmai trendeket figyelmen kívül hagyó, vendéglátásba menekített partizántőke visszaszoruljon, és ne tegye tönkre a tisztességesen működő vállalkozásokat. Az üzletnyitáshoz a szokásos engedélyek mellett például szükség lenne szakmai szervezetek jóváhagyására is” – beszélt az egyik lehetséges útról az elnök.

Fókuszban a hangulat, a légkör

Kovács Lászlótól megkérdeztük azt is, hogy milyen profilú üzlet az a mai vendéglátásban, amely nagyobb eséllyel képes talpon maradni.

„A nagyobb városokban egymást érik a street food jellegű vállalkozások, a távolkeleti, ázsiai konyha is nagyon népszerű, a kínai, vietnámi, japán jellegű éttermek és a mediterrán vonal is hódít vagy a dél-amerikai ízvilág a taco, tortilla. Közben a magyar konyha már kissé háttérbe szorult. De ezt a trendet tapasztaltam például Ausztriában is, ahol nemrégiben álltunk meg ebédelni hazafelé jövet Sankt Pöltenben. Egy bécsi szeletet szerettünk volna enni, és a helyiektől érdeklődtünk, hogy merre találunk egy hagyományos ételeket áruló éttermet, és azt mondták, hogy ilyen itt nincs” – mesélt a tapasztalatairól a szakember, aki kiemelte, hogy sokat lendít az üzleten, ha az élményt, a hangulatot helyezik a fókuszba a minőségi ételek mellett. Ez egyébként felemelhet egy magyaros ízvilágú éttermet is. De a kávézók területén is ma már inkább a légkör az, ami bevonzza a fiatalokat.

„Csak akkor nyisson valaki új üzletet, ha ért hozzá, van szakmai háttere, profi szemlélettel és csapattal. Ma már vége van annak a hozzáállásnak, hogy egy tehetős család kitalálja, hogy nyit egy éttermet a pénzéből mindenféle előképzettség nélkül, mert akkor garantált a bukás” – zárta gondolatait Kovács László, az MVI elnöke.