Infláció: seregahajtóból éllovas lett Magyarország

Dobogós helyre került Magyarország Európában, legalábbis ami a pénzromlás mértékét illeti: jelenleg hazánkban a harmadik legalacsonyabb az infláció a kontinensen, csupán Svédország és Csehország előzi meg. Az eredmény különösen figyelemreméltó annak fényében, hogy három évvel ezelőtt Magyarországon volt a legmagasabb az infláció egész Európában.

Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat közzétette a legfrissebb adatait a tagállamok júliusi harmonizált fogyasztóiár-indexeiről. 

Eszerint Magyarország 1,6 százalékos harmonizált fogyasztóiár-indexénél csak két országé volt alacsonyabb az Európai Unióban, Svédországé és Csehországé.

Vagyis dobogós helyre kerültünk, miközben a tagállamok harmadában a pénzromlás mértéke egyre jelentősebb méreteket ölt, bár az is igaz, hogy 27-ből 15 uniós tagországban esett az éves infláció az előző hónaphoz képest, háromban pedig nem változott.   

Egy kis módszertani kisokos: a fogyasztóiár-index azt mutatja meg, hogy egy meghatározott időszak alatt (általában havi vagy éves összevetésben) mennyivel változtak a fogyasztók által megvásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árai, viszont azért nevezik harmonizáltaknak, mert az EU-tagországok statisztikai hivatalai ugyanazt a szabványosított módszertant alkalmazzák, így válnak az adatok összehasonlíthatóvá egymással az egész EU-ra, illetve az eurózónára vonatkozóan.

Az összehasonlításból pedig most Magyarország jól jött ki, ugyanis hazánk befért a három legalacsonyabb júliusi rátával rendelkező tagország közé. 

A listavezető Svédország, 0,3 százalékos éves harmonizált fogyasztóiár-indexszel, őt követi Csehország 1,3 százalékkal, majd holtversenyben Dánia és Magyarország 1,6-1,6 százalékkal. 

A rangsor másik végén Románia helyezkedik el, mint amely a legmagasabb, 8,2 százalékos júliusi éves harmonizált fogyasztóiár-indexszel rendelkezik, míg Litvánia 5,4, Ciprus és Bulgária 4,4-4,4 százalékos értékeket kapott.

Ez most egy nagyon érdekes fordulat a magyar infláció történetében. Magyarország néhány éve még Európa inflációs „éllovasa” volt, most viszont éppen az ellenkezője történik: miközben az eurózónában és több európai országban azt tapasztaljuk, hogy újra nő a pénzromlás üteme, Magyarországon történelmi mélypontra került.

Minden bizonnyal emlékszünk még arra, hogy 2023 első felében gyakorlatilag folyamatosan Magyarországon volt a legmagasabb infláció az EU-ban: 2023 januárjában a harmonizált infláció idehaza 26,2 százalék volt, megelőzve az e tekintetben szintén lejtmenetbe kapcsoló Lettországot (21,4 százalék), és Csehországot (19,1 százalék).

Fél évvel később, azaz 2023 júniusában még mindig Magyarország volt a csúcstartó a maga közel 20 százalékos eredményével; összehasonlításként az európai átlag ekkor 5,5 százalék volt, a túlvégen pedig Luxemburg helyezkedett el a maga egy százalékával. 

Számtalan tényező játszott közre abban, hogy akkor miért is alakultak így a folyamatok, de mindenképpen belejátszott az energiaár-sokk, a forint gyengülése, az élelmiszerárak rendkívül gyors emelkedése, az ársapkák torzító hatása, de ami talán a legfontosabb volt, az a 2022-es választás előtti hatalmas költségvetési kiköltekezés pusztító hatása. 

 A mostani meglóduló európai infláció hátterében a közel-keleti konfliktus miatti megugró olajár áll, közvetlenül mindez megjelenik a benzinben, a szállításban, majd közvetve az élelmiszerekben és más termékekben, az Európai Központi Bank (ECB) júliusban már 2,9 százalékos euróövezeti inflációval számolt.

Magyarország akkor miért maradt most ki ebből?!

Természetesen nem arról van szó, hogy Magyarországot nem érinti az energiaár-emelkedés, ugyanakkor több, egymást erősítő tényező miatt a magyar fogyasztói árindex jelenleg sokkal kevésbé engedi át ezeket a sokkokat.

Az egyik kulcstényező a forint. A korábbi évekkel szemben a magyar valuta most jóval stabilabb, sőt erősebb, ami mérsékli az importált inflációt. Ez különösen az energia és a dollárban, illetve euróban árazott termékek esetében fontos.

Legalább ilyen jelentős azonban az állami árpolitika. A kormány az elmúlt időszakban több területen korlátozta az árak emelkedését. Az élelmiszer-kereskedelemben bevezetett árréskorlátozás például közvetlenül fékezi a bolti árakat. Ennek látványos hatása van az inflációs statisztikára is: miközben a szolgáltatások ára továbbra is emelkedik, az élelmiszerárak növekedése gyakorlatilag megállt.

A magyar inflációt az is lefelé húzza, hogy a gazdaság belső kereslete gyenge. A háztartások óvatosabban költenek, a vállalkozások pedig nehezebben tudják áthárítani költségeiket a fogyasztókra. Ehhez társul a bázishatás: a 2022–23-as óriási drágulás után már egy kisebb éves áremelkedés is nagyon alacsony inflációs rátát eredményez.

Persze kérdés, hogy mindez mennyire bizonyul tartósnak, ha az állami árkorlátozásokat fokozatosan kivezetik, és az energiaárak ismét tartósan emelkednek.

Kép: makronom.eu