Hozzányúlt a kormány az állami cégvezetők fizetéséhez: maximalizálták a vezetők alapbérét

Három kategóriát hozott létre a kormány a többségi állami tulajdonban lévő vállalatok esetében. A menedzseri fizetéseket maximalizálták és új szabályokat hoztak a felügyelőbizottságok esetében. A legnagyobb cégek vezetőinek sem haladhatja meg az alapfizetése az átlagbér ötszörösét.

Szerda este jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, ami az állami többségi tulajdonú vállalatok vezetőinek javadalmazásáról, illetve igazgatósági és felügyelőbizottsági testületek tagjainak a díjazásáról szól. A kormányhatározat augusztus 20-tól, azaz a mai naptól érvényes.

A kabinet döntése értelmében új kategóriákat vezetnek be. Az állami cégek működésük és méretük szerint alacsony, közepes vagy magas komplexitású kategóriákba sorolják be. A rendelet szerint a kategórizálás során figyelemmel voltak a „mérlegfőösszegre, a befektetett eszközök értékére, a saját tőkére, az összes működési vagy üzleti bevételre az egyéb bevétellel együtt, az átlagos statisztikai állományi létszámra, a gazdasági társaság, cégcsoport struktúrájára, piaci részesedésére, a versenytársakhoz viszonyított méretére, valamint minden olyan egyéb körülményre, ami jelentős hatással van a gazdasági társaság működésére”.

A legmagasabb besorolású vállalatoknál az igazgatóság legfeljebb öt, a felügyelőbizottság pedig hat főből állhat, míg a közepes és alacsony komplexitású cégeknél mindkét testület létszáma legfeljebb három főre korlátozódhat.

A testületi tagok és elnökök díjazását a mindenkori kötelező legkisebb munkabérhez (minimálbérhez) kötik. A magas komplexitású cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági elnökei legfeljebb a mindenkori minimálbér háromszorosát kaphatják meg havonta, míg a közepeseknél a kétszeresét, az alacsonyaknál pedig az egyszeresét. Az elnökök díjazása a közepes komplexitású szervezeteknél legfeljebb a minimálbér kétszerese, alacsony kategóriába sorolt cégeknél pedig egyszerese lehet.

Az új szabályok szerint az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjának díjazása nem haladhatja meg magas besorolású komplexitás esetén a minimálbér kétszeresét, közepes komplexitású besorolás esetén a minimálbér másfélszeresét, alacsony komplexitású besorolás esetén a minimálbér 75 százalékát kaphatják a tagok.

A politikai felsővezetők csak ingyen lehetnek tagok. Az államtitkár például csak díjazás nélkül, közigazgatási és helyettes államtitkár pedig fele díjazásért tölthet be ilyen tisztséget.

Az állami cégek vezetői fizetését is maximalizálta a rendelet. A társaság vezetőinek járó maximális bruttó havi alapbér nem haladhatja meg magas besorolású komplexitás esetén az előző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 4,94-szeresét, közepes komplexitású besorolás esetén az átlagbér 4,53-szorosát, alacsony komplexitású besorolás esetén az átlagbér 4,12-szeresét. Emellett az éves alapbér legfeljebb 20 százalékában meghatározott prémiumot lehet csak kifizetni.

A kormány eközben vétójogot kap: mind az alapbér, mind a prémium esetében kivételt tehet, ha az illetékes miniszter ezt kéri, vagyis magasabb összeget is megállapíthat.

Az Orbán-rendszer idején az állami cégek vezetőinek javadalmazása jóval nagyvonalúbb volt, a felsővezetői alapbér egyes esetekben elérhette a bruttó 6 millió forintot is. 

Címlapkép: Facebook / Magyar Péter