Az ész nélkül használt AI kárt is okozhat

A mesterséges intelligencia folyamatos használatával nemcsak pozitív, hanem negatív hatások is járnak. Az egyik ilyen, hogy elkezdtünk nagyon megbízni az AI-ban, és ez megbosszulja magát. De mire is gondolunk?

Egy szoftvercégnél a fejlesztők belekezdtek a gépi segédlettel történő munkavégzésbe: bemásolták a feladatot a chatablakba, elfogadták a választ, és teljes egészében, kérdések nélkül azzal dolgoztak tovább. Senki nem nézett rá igazán, mi történik a kód mélyén, és hónapok alatt több száz kritikus hiba gyűlt fel a rendszerben. Ennek meg is lett a nem várt következménye: egy szenior mérnök végül kétnapos felmondási idővel lépett ki. Elege lett abból, hogy minden idejét a fiatalabb kollégák mesterséges intelligenciával összehozott hibáinak kijavítására kellett fordítania.

Ennek a jelenségnek a Harvard Business Review oldalán megjelent kutatásban a BetterUp Labs és a Stanford kutatói nevet is adtak: workslop, magyarul AI-hordalék, a szakmai zsargonban egyszerűen AI-moslék.

A csiszolt felszín

A BetterUp Labs és a Stanford Social Media Lab meghatározása szerint a workslop olyan, mesterséges intelligenciával generált munkatartalom, amely jó munkának álcázza magát, miközben nincs benne elég tartalom ahhoz, hogy a feladatot érdemben előrébb vigye. Mindez három elemből állhat össze szerintük.

Egyrészt, ha a tartalom gépi eredetű, kritikátlan promptolással jön létre. Másrészt, ha a forma megtévesztő, hiszen a nyelvi modell nyelvtanilag tökéletes, ékesszóló szöveget ad, amely az elkészült munka érzetét kelti. Nem utolsósorban pedig nem sokat ér az sem, ha hiányzik a lényeg, vagyis a vállalati kontextus, az ellenőrzött tényanyag, vagy egyszerűen a gondolat, amitől a feladat valóban megoldódna: steril, élettelen és hibás.

A teher, amit más vállára rakunk

A workslop mögött egyszerű mechanizmus áll: a kognitív teher áthárítása. Aki gondolkodás nélkül generáltat egy dokumentumot, időt spórol magának, de ezt a megtakarított erőfeszítést többszörösen hárítja át a fogadóra. A kollégának, a vezetőnek vagy az ügyfélnek kell értelmeznie a ködös megfogalmazást, ellenőriznie a felületes tényeket, pótolnia a hiányzó kontextust. A gép ilyenkor voltaképp munkaátruházó szerszámmá válik a kibocsátó kezében: a feladat egy jó részét szó szerint valaki másra tolja át.

A rejtett adó számokban

A Stanford, a BetterUp és a Workday 2025–2026-os felmérése szerint az irodai dolgozók 40–41%-a kapott már közvetlenül workslopot egy kollégájától vagy a beosztottjától. Egy-egy ilyen eset tisztázása átlagosan 1 óra 56 percet emészt fel, havi szinten ez 3,4 elveszett munkaóra alkalmazottanként. A közvetlen pénzügyi kár havonta, fejenként 186 dollár. Egy tízezer fős szervezetnél ez évi több mint 9 millió dolláros veszteséget jelent. A Workday adatai szerint a dolgozók 85%-a takarít meg időt egyes részfeladatoknál, de ennek közel 40%-a azonnal elvész a hibajavításban és az utómunkában. Nettó pozitív eredményt végül a dolgozók mindössze 14%-a érez.

Bizalom, ami elpárolog

A legdrágább ár nem is az elveszett munkaóra. Az igazi költség azután jelentkezik, amikor kiderül, ki küldte a workslopot. A fogadó fél 53%-a bosszúságot érez, ha kiderül, hogy workslopot kapott, 38%-a összezavarodik, 22%-a megsértve érzi magát. A küldő megítélése is romlik: a kollégák jelentős része alacsonyabbra értékeli utána a kreativitását, a szakmai képességét, a megbízhatóságát. A megkérdezettek 32 százaléka a jövőben elkerülné a közös munkát a workslopot küldő kollégával, 34 százalékuk pedig szólt a kollégáinak vagy a felettesének. Ki gondolta volna, hogy az AI-nak ilyen hatása is van a vállalati életre?

Itthon is ismerős a kép

Az ESET magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. megbízásából készült 2026-os hazai kutatás szerint a magyar vállalatok 80%-a egyáltalán nem foglalkozik a mesterséges intelligencia munkahelyi szabályozásával. Eközben a dolgozók kétharmada már most is használ valamilyen generatív AI-eszközt, gyakran a munkáltató tudta és kontrollja nélkül. Szabályozás nélkül a workslop sajnos inkább alapállapot, mintsem kivétel.

Bízz, de ellenőrizz!

A Gartner és a nemzetközi HR-szakma egyre inkább egy elvet hangsúlyoz: az AI-kimenet nyersanyag, sosem végtermék. A sebességet és a mennyiséget jutalmazó mutatók helyett a minőséget, a hibaarányt és az utómunka hiányát érdemes mérni. Kritikus döntéseknél, legyen szó kódarchitektúráról, pénzügyi elemzésről vagy vezetői visszajelzésről, az emberi jóváhagyásnak a folyamat részévé kell válnia.
A szoftvercégnél kilépő mérnök esete nem elszigetelt baleset. Aki a gondolkodást teljes egészében a gépre bízza, előbb-utóbb valaki másra hárítja azt a munkát, amit maga is elvégezhetett volna.

A SERCO Informatika Zrt. AI és Innovációs üzletága a technológia mellett a kritikus gondolkodást is oktatja. Az AI Lab ingyenes képzésén a résztvevők megtanulják a promptolás alapjait, és azt is, mikor kell megállni és felülvizsgálni a gép válaszait.

A cikk megjelenését a SERCO Informatika Zrt. AI és Innovációs üzletága támogatta.

Fotó: Envato