Határátlépés Mészáros Lőrinctől - még nagyobb lett, mint volt

Tovább növelte részesedését tőzsdei holdingcégében a leggazdagabb magyar, amivel átlépte a 25 százalékos küszöböt.  Ahhoz, hogy az OPUS-papír fialjon, a NER idején megszokottnál minden bizonnyal nagyobb versenyben kell igazolnia a Mészáros-birodalomnak, hogy ő a biztos választás. 

Mészáros Lőrinc 7,4 millió törzsrészvényt vásárolt a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt.-ben, amivel a közvetlen és közvetett érdekeltségébe tartozó szavazati jogok aránya 24,65 százalékról 25,71 százalékra emelkedett a tőzsdén jegyzett holdingcégben. 

A Portfolio számítása szerint a pénteki 250 forint körüli árfolyam számolva a csomag piaci értéke megközelítette az 1,9 milliárd forintot. A tranzakció tényleges ellenértékét az Értéktőzsde honlapján közzétett tájékoztatás nem tartalmazza.

Határátlépés 

A részvényvásárlás után Mészáros Lőrinc szavazati jogainak aránya meghaladta a 25 százalékot, ezért az ügylet bejelentésköteles volt. A tőkepiaci szabályok szerint a nyilvánosan működő részvénytársaságok tulajdonosainak jelezniük kell, ha szavazati joguk elér vagy átlép bizonyos küszöbértékeket.

Mészáros már a mostani ügylet előtt is az Opus legnagyobb részvényese volt. A Budapesti Értéktőzsde augusztus végi adatai alapján közvetlen, illetve az Addition OPUS Zrt.-n keresztüli közvetett részesedése összesen mintegy 172,2 millió részvény volt. A mostani vásárlással a hozzá köthető részvényállomány megközelítette a 180 millió darabot.

A nagyvállalkozó, akit saját bevallása szerint a "szerencse, a jóisten és Orbán Viktor barátsága" együtt tett a NER időszakában Magyarország leggazdagabb emberévé, jó időben vásárolt, az Opus árfolyama jelenleg jelentősen elmarad az év eleji, tehát a kormányváltást megelőző szinttől. Január végén a papírral 590 forinton is kereskedtek, október elején azonban már 250 forintot ért. 

Ezermilliárdos vasútfejlesztés indul

Az Opus Global Nyrt. öt üzletága közül az egyik az építőipar, a tőzsdei cég alá két olyan Mészáros-vállalkozás is tartozik, amik vasútépítésre szakosodtak: az egyik az R-Kord, a másik pedig RM International. Az R-Kord vasúti biztosító- és távközlési berendezések, vasúti felsővezetékek építésével, karbantartásával, tervezésével és engedélyeztetésével foglalkozik, üzleti partnerei között az Opus éves jelentése szerint a MÁV és a GYSEV mellett az Építési és Közlekedési Minisztérium is megtalálható. Az RM International a Budapest–Belgrád vasútvonal hazai szakaszának újjáépítésében vesz részt. 

Ezen túlmenően a nem tőzsdén jegyzett Mészáros Csoportnak is van építőipari üzletága, ide tartozik a szintén vasútépítésre szakosodott "nagyvad", a V-Híd Zrt. is.   

A tőzsdei cég és a "családi birodalom" jövedelmezősége szempontjából egyaránt van jelentősége a TISZA-kormány Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervének, ami a következő tíz évben több mint 3500 milliárd forintot irányoz elő a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére. Az elképzelés szerint a programot nagyobb részben uniós forrásból finanszíroznák: 1800 milliárd forintot a nyáron megszerzett uniós forrásokból, további 950 milliárdot pedig a 2028–2034 közötti költségvetési ciklus forrásaiból hívnának le. Ehhez 400 milliárd forintos uniós beruházási banki hitel és további 400 milliárd forintnyi, koncessziós konstrukcióban bevonni kívánt piaci forrás társulna.

Éppen akkor jönnek a versenytársak, amikor óriási piac nyílhat meg

A hvg.hu értesülései szerint a több mint 3500 milliárd forintos fejlesztési program hazai és külföldi építőipari cégek figyelmét egyaránt felkeltette. A magyar piacra az osztrák hátterű, bécsi tőzsdén jegyzett PORR AG már vissza is tért.   

A növekvő verseny az Opus érdekeltségei számára kettős helyzetet teremthet. A tervezett fejlesztések minden korábbinál nagyobb megrendelésállomány lmegszerzésének lehetőségét kínálják a vasútépítési piac szereplőinek, ugyanakkor a munkákért több, megfelelő tapasztalattal és kapacitással rendelkező vállalkozás indulhat.

Arra már most is van példa, hogy jelentős vasútfejlesztési munkát nem a NER "örökös nyertese", Mészáros szerez meg, augusztusban például a Swietelsky nyerte a Budapest–Győr–Bécs fővonal Almásfüzitő és Komárom közötti, több mint 13 kilométeres szakaszának átépítésére kiírt tendert.

Az építőipar teljesítménye az egész OPUS-nak számít

Az OPUS 2025-ös konszolidált jelentése szerint az építőipari szegmens bevétele 255 milliárd forintról 111 milliárdra esett vissza, amit elsősorban az aktív projektek számának csökkenésével magyarázott a társaság. Az R-Kordnál tavaly nem indult új projekt kivitelezése, holott, mint említettük, a társaság kifejezetten vasútépítésre szakosodott. Az építőipari szegmens így 2025-ben az OPUS működési bevételének körülbelül egynegyedét adta. Az állami infrastrukturális beruházások azért "álltak le" az elmúlt években, mert az Orbán-kormány nem jutott hozzá az uniós forrásokhoz.  

Vitézy Dávid közlekedési miniszter a kihelyezett kormányülésről jelentette, hogy a Baross Gábor Tervben is szereplő három kiemelt vasúti projekttel, az új Gubacsi vasúti híddal, a gyékényesi deltavágány előkészítésével és a Budapest-hegyeshalom nagysebességű vasútvonal tervezésének folytatásával pályázik a kormány az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz megnyílt forrásaira.

A Baross Gábor Tervvel az OPUS Global Nyrt. előtt is új lehetőségek nyílnak, de a Mészáros-cég a megszokottnál minden bizonnyal nagyobb versenyre számíthat az állami megbízások elnyerésért folytatott piaci küzdelemben.  

Fotó: Puskás Akadémia / Facebook