Aki NER, az még a kormányváltás után is mindig nyer?
Több mint hatvan olyan céget azonosított a HVG a legsikeresebb magyar cégek toplistáján, amelyek egyértelműen a NER-hez kötődtek. Ezeknek a vállalkozásoknak a tulajdonosai több mint százmilliárd forint osztalékot vettek ki cégeikből, miközben még ennél is jelentősebb vagyon halmozódott fel a vállalatok eredménytartalékában.

Több mint hatvan olyan céget azonosított a HVG a legsikeresebb magyar cégek toplistáján, amelyek egyértelműen a NER-hez kötődtek. Ezeknek a vállalkozásoknak a tulajdonosai több mint százmilliárd forint osztalékot vettek ki cégeikből, miközben még ennél is jelentősebb vagyon halmozódott fel a vállalatok eredménytartalékában.
49 olyan vállalkozás eredményét vizsgált meg a HVG, amelyek összesített adózott nyeresége egy év alatt 13 százalékkal, 651 milliárdról 733 milliárd forintra emelkedett. A lap számításai szerint az elért nyereség után
a tulajdonosok mintegy 125 milliárd forint osztalékot szavaztak meg maguknak.
A cégek a nyereségüknek átlagosan csak nagyjából az ötödét fizették ki osztalékként, tehát a profit jelentős része a vállalkozásokban maradt. Ez egyben azt is jelenti, hogy elképesztően magas összeg gyűlt fel a nevükön lévő vállalkozások eredménytartalékában. A profitrekorderek között jóval több NER-céget találunk, mint az árbevételi rangsorban.
„Mindörökké Mészáros Csoport!”
A legnagyobb számban Mészáros Lőrinc érdekeltségei vannak közöttük. Ezekből mindössze három olyan akad, amelyik kizárólag az ő nevén van – a Talentis Group, a V-Híd és a Mészáros M1 Útépítő –, valamint, negyedikként, a Mészáros egyik magántőkealapjának birtokában lévő szarvasi pulykafeldolgozó, a Gallicoop. A többiben csak résztulajdonos a leggazdagabb magyar vagy a magántőkealapjai.
Az MBH Bankban például a pénzintézet évzáró beszámolója szerint nem egészen 46 százalék a felcsúti topoligarcha részesedése, a bank két leányában pedig még kisebb, mivel azokat az MBH is csak 75 százalékban birtokolja. Trükkösebb a helyzet az Opus-csoportnál. Az anyacégnek Mészáros alig a negyedét ellenőrizte 2025 végén, az 500 profitbajnok közé került hat Opus-leányból ötnek azonban, 49–50 százalék erejéig, közvetlenül is tulajdonosa a gázszerelőből kikupálódott dollármilliárdos. Ezeknek a cégeknek hivatalosan is körülbelül 61 százalékban Mészáros a gazdájuk.
Ebből a cégbokorból a 2025-ös év után bő 40 milliárd forint osztalék vándorolt a „nemzeti tőkések” élenjárójának a számláira.
Ezeken kívül is vannak még Mészáros-érdekeltségek az 500 profitrekorder cég között. A 35 éves sztrádakoncessziót elnyert MKIF körül ugyanis egész céguniverzum épült ki, közülük kilenc társaságot egyszerűen latin sorszámnevekkel különböztetnek meg: MKIF Primus, MKIF Secundus, MKIF Tertius és így tovább. Ezek mindegyikének közvetlenül néhány magántőkealap a tulajdonosa, amelyek a Mészáros vagy üzlettársa, Szíjj László nevén lévő vagyon egy részét rejtik.
Az MKIF 369 milliárdos árbevételéből alig 1,7 milliárd forintos nyereséget tartottak meg, ami visszafogottnak tűnik, de a tulajdonosai nem csupán ezt vették ki osztalékként, hanem az éppen tucatnyi MKIF előnevű cégből – amelyek közül hat került be a legnagyobb nyereségű 500 közé – együttesen bő 22 milliárdot.
A közbeszerzések koronázatlan felcsúti királya bő 10 milliárd forint osztalékot vett ki az útépítő kft-jét tulajdonló két cégéből, míg tiszakécskei illetőségű „kollégája” 2,5 milliárdot a Duna Aszfalt-csoportból. Elmondható tehát, hogy Mészáros és Szjj valamivel óvatosabbak lettek, de más NER-es nagyvállalkozók bátrabban nyúltak a nyereséghez.
Garancsi István – és a kaszinóbizniszben tündöklő üzlettársa, Habony Árpád – jó tízmilliárddal többet tett zsebre, mint egy évvel korábban.
Összességében a NER-bajnok fő tulajdonosai 125 milliárd forint osztalékot szavaztak meg maguknak e 49 cég nyereségéből, néhány százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, holott az érintett vállalkozások (a nyereségadó levonása után megmaradó) profitja nem csökkent, hanem 13 százalékkal – 651 milliárdról 733 milliárd forintra – nőtt.
A cikk emlkékezet arra, hogy az állami támogatásokkal és kivételezésekkel megerősített vállalkozói körök nem kizárólag piaci pozíciókat építettek, hiszen a vagyonuk egy része a fideszes politikai propaganda finanszírozását is szolgálta, például a kormányzati üzeneteket közvetítő sajtótermékek támogatásán keresztül.





