Irgalmatlan károkat okozott az aszály Magyarországon, nálunk csak a franciák jártak rosszabbul

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Franciaország után Magyarországon romlott a legnagyobb mértékben a gabonatermés kilátása a nyári aszály és hőhullámok alatt egy friss európai elemzés szerint.

A természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban bolygónkon: a többi között Nyugat- és Közép-Európában, a Kaukázustól északra eső területen, Szibériában és az USA nyugati felén. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál Közép- és Kelet-Európában, Afrika jelentős részén, az USA déli államaiban és nagy területen Brazíliában is. Ugyanakkor több esett Észak-Európában, Brazília déli részén és Afrika keleti partvidékén – írja a met.hu.

Augusztus 1. és szeptember 19. között Európa nagy részén tartósan az átlagosnál melegebb időjárás uralkodott, különösen Nyugat- és Közép-Európában, valamint a Nyugat-Balkánon. A gyakori magasnyomású helyzetek visszafogták a csapadékképződést, tovább erősítve a szárazságot. Szeptember első felében azonban megváltozott az időjárási helyzet: egymást követő hidegfrontok hűvösebb levegőt és helyenként jelentős csapadékot hoztak Közép, Észak- és Északkelet-Európába.

Dél- és Közép-Európában, Kelet-Európa egyes részein, a Nyugat-Balkánon és a Földközi-tenger középső térségében az átlaghőmérséklet jellemzően 3 °C-kal (helyenként akár 6 °C-kal is) meghaladta az 1991–2025 közötti időszak átlagát. A Nyugat-Balkán egyes részein, Olaszországban, Dél-Franciaországban és Kelet-Spanyolország nagy részén tartós hőhullámok alakultak ki, helyenként akár 15-tel több hőségnappal, mint általában. 

Száraz Európát az ág is húzza

Jelentős csapadékhiány elsősorban a Balkánt sújtotta, de Románia déli és nyugati területein, Magyarországon, Szlovákiában, Ukrajna egyes részein, valamint Nyugat- és Délnyugat-Európában is jóval szárazabb volt az átlagosnál az időjárás. Ezeken a területeken az összegzett csapadék többnyire 70 százalékkal, de helyenként még ennél is nagyobb mértékben elmaradt a sokéves átlagtól. Ezzel szemben Észak- és Északkelet-Európában, különösen Svédország és Finnország északi részén, valamint Törökország egyes területein jelentős csapadéktöbblet alakult ki. Helyenként a sokéves átlag duplája is lehullott.

Az Európai Unióban a nyári növények 2026. évi terméskilátásai továbbra is jóval elmaradnak az ötéves átlagtól, és szeptemberben több helyütt tovább romlottak. 

Az előző hónaphoz képest a cukorrépa várható terméshozamát 7 százalékkal, a szemeskukoricáét és a szójáét 2-2 százalékkal, a burgonyáét pedig 1 százalékkal csökkentették. A rizs uniós termésátlaga várhatóan 3 százalékkal marad el az ötéves átlagtól, elsősorban a kedvezőtlen olaszországi kilátások miatt. A gyepterületek és a takarmánynövények hozama szintén jelentősen átlag alatti Európa nagy részén. Ezzel szemben a napraforgó terméskilátásai kissé javultak. A nyári növénykárok Franciaországtól Közép-Európán át Magyarországig, Szlovéniáig és Horvátországig továbbra is fennállnak. 

Mi a helyzet Amerikában és Kínában?

A hónap elején az Egyesült Államok nyugati részén lehűlés és záporok érkeztek, miközben a Sziklás-hegységtől keletre többnyire kevés csapadék hullott. A középső és déli síkságokon, a Mississippi alsó folyásának térségében és a délkeleti államokban tartósan forró, száraz idő uralkodott. 

A hőség fokozta a gyepek, legelők, állatállományok és a még érésben lévő nyári növények stresszét. A száraz talaj a téli búza vetését is több térségben hátráltatta. Szeptemberben Kína legfontosabb agrometeorológiai problémája az északi és északkeleti termőterületek tartós csapadékhiánya volt. 

Brutális az aszálykár Magyarországon

Franciaország után Magyarországon romlott a legnagyobb mértékben a gabonatermés kilátása a nyári aszály és hőhullámok alatt egy friss európai elemzés szerint. Az Energy and Climate Intelligence Unit számítása 723 millió euróra (280 milliárd forintra) teszi annak a termésmennyiségnek az értékét, amellyel június óta csökkent a magyar gabonatermés előrejelzése. Különösen súlyos a helyzet a kukoricánál – írja a Népszava.

A brit kutatóintézet az európai gabona-, olajosmag-, rizs- és olívaolaj-kereskedőket képviselő COCERAL júniusi és szeptemberi termésprognózisát vetette össze. A magyar gabonatermésre vonatkozó előrejelzést mintegy 3,2 millió tonnával kellett lefelé módosítani június és szeptember között. Az ECIU az így kieső termésmennyiség piaci értékét 723 millió euróra becsüli. Ez hozzávetőleg 280 milliárd forintnak felel meg. 

A 723 millió euró nem a magyar gazdálkodók ténylegesen elszenvedett és összesített kárának hivatalos adata. Az ECIU azt számszerűsítette, hogy a júniusi várakozáshoz képest szeptemberre mennyivel csökkent a várható gabonatermés, majd ennek értékét becsülte meg az adott időszak piaci árai alapján.  

A magyar adat európai összevetésben lehangolóan rossz, a második legnagyobb veszteséget kénytelen elkönyvelni az ország. 

Franciaországban 5,8 millió tonnával romlott a terméskilátás, aminek becsült értéke 1,47 milliárd euró. Magyarországot az Egyesült Királyság követi 3 millió tonnával és 527 millió euróval, majd Németország 2,5 millió tonnával és 398 millió euróval, valamint Spanyolország 1,2 millió tonnával és 220 millió euróval.

Az ECIU szerint az idei nyár Nyugat-Európában a valaha mért legmelegebb volt.

Magyarországon különösen a kukorica helyzete tekinthető súlyosnak. A szeptemberi COCERAL-prognózis alapján az ECIU már csak 1,9 millió tonnás magyar kukoricaterméssel számol, ami mindössze fele a 2025-ös mennyiségnek. 
A becsült 3,8 tonnás hektáronkénti hozam pedig csak kevéssel jobb a 2022-es történelmi aszály idején mért 3,4 tonnánál. Nem kizárólag a kukoricánál romlott a kép. Az elemzés szerint a magyar búzatermésre vonatkozó prognózist is további 1,1 millió tonnával vágták vissza. 

A nyár előrehaladtával a krízis egyre súlyosabbá vált. Az ECIU júliusban, a júniusi hőhullám után készített első rendkívüli értékelésében még 2,4 millió tonnás magyar terméskieséssel számolt. A szeptemberi előrejelzés alapján ez már mintegy 3,2 millió tonna.

Egész Európában hasonló volt a forgatókönyv: június és szeptember között összesen 16,7 millió tonnával csökkent az EU és az Egyesült Királyság várható gabonatermése, aminek piaci értékét az ECIU 3,2 milliárd euróra becsüli. Ez 8 millió tonnával nagyobb visszaesés annál, mint amit még a júliusi rendkívüli prognózis mutatott.

A terméskiesés a magyar árakra is hatással van. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint szeptember harmadik hetében a takarmánykukorica termelői ára 86,8 ezer forint volt tonnánként, 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az étkezési búza viszont 74 ezer forintos tonnánkénti áron forgott, ami 2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A hazai termelők saját becslései még súlyosabb összképet rajzolnak a teljes szántóföldi növénytermesztésről. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az Agrárszektornak arról beszélt, hogy az ágazat idei vesztesége 5-600 milliárd forint körül lehet, és az Alföldön minden fontos szántóföldi növény veszteséges volt.