A parlament előtt az első tiszás költségvetés: duplázódó családi pótlék, béremelések és új vagyonadó

Péntek éjfél előtt nem sokkal benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek Magyarország 2027-es központi költségvetésének tervezetét. A Tisza-kormány első teljes éves büdzséje jelentős szociális intézkedéseket, béremeléseket és adóváltozásokat tartalmaz, miközben a költségvetési hiány csökkentését is célul tűzi ki. A tervezetet ugyanakkor már a benyújtása előtt több kritika érte, elsősorban a béremelések mértéke és a hiánycsökkentés megvalósíthatósága miatt.

Ahogy azt a kormány tagjai már korábban ismertették, a 349 oldalas törvényjavaslat szerint 2027-ben megdupláznák a családi pótlékot, az öregségi nyugdíjminimumot pedig a jelenlegi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelnék. A szociális célú kiadások összesen 757 milliárd forinttal növekednének a 2026-os módosított előirányzathoz képest. Megmaradna a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj már bevezetett egyheti összege, valamint elindulna a nyugdíjas SZÉP-kártya első üteme is.

Az egészségügyi kiadások 510 milliárd forinttal emelkednének, a közszolgáltatásokban dolgozók béremelésére pedig összesen 677 milliárd forintot különítenének el. Az egészségügyi szakdolgozók, a szociális dolgozók, a nevelő-oktató munkát segítők és a rendvédelemben dolgozók bruttó bére jellemzően 15 százalékkal nőne. A kormány számításai szerint az adócsökkentésekkel együtt egyes ágazatokban ennél nagyobb nettó keresetnövekedés valósulhat meg.

Az adórendszerben is jelentős változásokat terveznek: a minimálbér kétszereséig csökkennének a munkavállalók adóterhei, az egymilliárd forint feletti vagyonokat viszont új vagyonadó terhelné. A kormány az adóemelésektől és az új adóktól összesen 929 milliárd forint többletbevételt vár, miközben az adócsökkentések 264 milliárd forinttal mérsékelnék a bevételeket.

A költségvetés 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalék körüli inflációval számol. A központi költségvetés tervezett hiánya 5102,7 milliárd forint, a teljes kormányzati szektor GDP-arányos hiányát pedig a 2026-ra várt 7,5 százalékról 4,9 százalékra mérsékelnék.

Magyar Péter a tervezzet október 19-i parlamenti ismertetésekor az „igazságosság és a fejlődés” költségvetésének nevezte a 2027-es büdzsét. A miniszterelnök szerint a tervezet szakít az előző kabinet gazdaságpolitikájával, és a korábban háttérbe szorított társadalmi csoportokat, köztük a családokat, a nyugdíjasokat és az alacsonyabb keresetűeket helyezi előtérbe.

Már a benyújtás előtt kritikák érték a tervezetet

A Költségvetési Tanács egyhangú döntéssel nem emelt alapvető kifogást a javaslattal szemben. A testület szerint a 2,4 százalékos növekedési előrejelzés közel áll a piaci várakozásokhoz, ugyanakkor a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok kockázatot jelentenek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 4,9 százalékos hiánycél uniós szabályokkal való összhangjához az új középtávú költségvetési terv európai jóváhagyása szükséges, hosszabb távon pedig továbbra is elengedhetetlen a hiány 3 százalék alá csökkentése.

A testület a fenntarthatósági és környezetvédelmi célok részletesebb bemutatását hiányolta, valamint kockázatosnak nevezte az állami vagyon növelésére szolgáló, mindössze egymillió forintra tervezett, de felülről nyitott előirányzatot.

A béremelések miatt az érdekképviseletek is bírálták a tervezetet. A Pedagógusok Szakszervezetének nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozókat képviselő tagozata szerint a januárra bejelentett, átlagosan 21,5 százalékos nettó keresetnövekedés elmarad a Tisza korábbi, 25 százalékos vállalásától. A szervezet azt is kifogásolja, hogy a szeptemberben ígért kétlépcsős bérrendezés első, októberi üteme nem valósult meg, a költségvetés előkészítéséről nem egyeztettek megfelelően az érdekképviseletekkel, és továbbra sem világos, pontosan mennyivel nő majd az egyes dolgozók fizetése.

A kormány maga is elismerte, hogy a tervezett béremelések nem pótolják teljes egészében az érintett ágazatok korábbi bérlemaradását. Álláspontjuk szerint a 2027-es intézkedések a felzárkóztatás első lépését jelentik, amelyet az adócsökkentések is kiegészítenek.

A költségvetésről a korábbi ígéretek szerint az Országgyűlés még novemberben dönthet.