Újabb elemzés mutatta ki, hogy mennyire káros hatása van az árrésstopnak

A takarmány-áremelkedés és a rossz gazdasági döntések sora okozta a tavalyi nagy drágulást, és nem a kereskedők pénzéhsége, derül ki a Gazdasági Versenyhivatal jelentéséből. A G7 portál a sajátmárkás tejtermékeken keresztül mutatja be az árrésstop piactorzító hatását.

A kormány márciustól ismét szabályozói eszközökkel torzítja el az élelmiszerpiaci versenyt, és ennek olyan mellékhatásai is vannak, amelyek gyakorlatilag mindenkinek károsak a termelőktől kezdve a boltokon át a vásárlókig – írja a G7 a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgáatára hivatkozva.

Bizonyos termékekből a bolt az árrésstop szabályai miatt nem tarthat megfelelően nagy készletet még akkor sem, ha előre tudja, hogy nagy kereslet várható. Más napokon viszont kénytelen túlrendelnie magát, akkor is, ha tudja, hogy például a tejet, ha nem lesz képes eladni, meg fog romlani, és ki kell önteni.

Az árrésstop ugyanis nemcsak azt írja elő, hogy a kijelölt termékek árrése nem lehet magasabb, mint 2025 januárjában, de legfeljebb 10 százalék, hanem van még két fontos eleme is:

1. A sajátmárkás termékek aránya a választékon belül maximalizált, üzletekre lebontva a 2025. január-februári átlagos szinten.
2. Emellett egy minimumkövetelmény is van, a terméket a 2024-es átlagos napi mennyiségben állandóan tartani kell.

A kormány tehát a szabad készletezési politikát is erősen korlátozta, és ahogy a GVH is kimutatta, az árrésstop hatására csökkent a különbség a sajátmárkás és az egyéb márkás tejek között, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyan még mindig a sajátmárkás az olcsóbb, de a márkás már nem annyival drágább, mint korábban. A különbözetet a boltnak kell lenyelnie, ennyivel csökken a haszna.

Az árak egymáshoz viszonyított helyzetének megváltoztatása azonban értelemszerűen a keresletet is befolyásolja. A fogyasztók számára olcsóbbá váló márkás termékek iránt nőhet a kereslet, de a GVH szerint „megfontolandó annak a szabálynak az eltörlése”, hogy a kereskedő nem értékesíthet arányaiban többet a sajátmárkás termékből, mint az árrésstop előtt. Vannak ugyanis olyan napok, amikor egyes üzletekben mégis az olcsóbb sajátmárkás iránt nő meg nagyon a kereslet, de épp az ezt kereső szegényebb rétegek nem jutnak hozzá, mert a készletezés maximuma üzletre lebontva kötött.

Hiába nagy a kereslet, és hiába lenne eladható sajátmárkás tej a raktárban, azt nem lehet értékesíteni.

A mesterséges ár változtatások miatt ugyanakkor egy termék iránt csökkenhet is a kereslet, csakhogy lehet, hogy a merev szabályok miatt ezeket továbbra is a tavalyi átlagos mennyiségben kell tartani, a gyorsan romló tejtermékeknél ez azt jelenti, hogy előre láthatóan feleslegesen kell berendelni és kiszállítani, majd ki kell dobni ezeket.

A szabályok megszegése akár ötmillió forint bírsággal is járhat, a sajátmárkás termékekre vonatkozók megsértése pedig ezen belül 500 ezer és kétmillió forint között büntethető.

A GVH egyébként megállapítja, hogy az árréskorlátozás elérte a célját, mert a termékek fogyasztói ára csökkent, és a hivatal is hozzáteszi, hogy „a termékek értékesítése pedig veszteségessé vált a kiskereskedők számára”.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség úgy véli, hogy az árrésstop forgalomélénktő hatása az áprilisi minimális felfutás után mára kimúlt, mert „az árrésstopos termékek fogyasztása árrugalmatlan^*, ezen kívül nem tárolhatók sokáig, így a nagybevásárlásokat szükségszerűen a kereslet visszafogása követi”.

Májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene mindössze 2,1 százalékkal nőtt éves szinten, áprilishoz képest pedig 1,3 százalékkal csökkent.

A hivatal elsősorban azért készített ágazati gyorsfelmérését, hogy kiderítse, miért volt 2024 októbere után uniós rekorder a magyar tejtermékdrágulás. Az eredmények szerint elsősorban a takarmány-áremelkedés hatása vonult végig a szektor ellátási láncán. Ez olyan külső tényező, amellyel nem csak a magyar ipar küzdött meg, ám ezt nálunk még egy sor belső tényező, köztük néhány igen rossz ütemben érkező állami intézkedés is súlyosbította.

• 2023 júliusában vezették be a kiterjesztett gyártói felelősség díját (EPR), amely nagyobb, esetenként tízszeres teher, mint a korábbi környezetvédelmi termékdíj volt, és hogy ennek adott esetben mekkora volt a jelentősége, arra a GVH is hoz egy példát: „Az egyik hazai feldolgozó vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy az EPR díj meghaladta a vállalat előző évi teljes üzemi eredményét”.
• Ugyanebben az időszakban emelkedtek jelentősen a víz- és csatornadíjak, és bár ez árbevétel-arányosan nem jelentett igazán nagy tehernövekedést az ágazatnak, mégiscsak hozzátett az elszálló költségekhez.
• 2025 januárjára a villamos energia ára 46 százalékkal, a földgáz ára pedig több mint háromszorosára nőtt a 2022. januári szinthez képest. Az egyik feldolgozó becslése szerint az energiaköltségek növekedése mintegy 5 százalékos önköltség-emelkedést eredményezett.
• Az EPR díj bevezetése és a forint gyengülése miatt ekkoriban szálltak el a csomagolóanyag-árak, a munkaerőhiány miatt pedig emelni kellett a béreket.

Fontos megállapítása a GVH-nak, hogy a nyerstej ára 2025-re újra elérte azt a csúcsot, ahol a 2022-es nagy inflációs felfutásban volt, és azon a szinten megrekedt.

Ez azt jelenti, hogy a tejipari feldolgozó üzemek messze legfontosabb alapanyaga, a nyerstej végső soron az inflációs csúcs szintjén állandósult.

A GVH ugyanakkor azt találta, hogy 2024-ben az emelkedő költségek jórészt együtt mozogtak az átadási árakkal, ami arra utal, hogy az ellátási láncnak ez a középső része még többé-kevésbé át tudta hárítani a magasabb költségeket.

A kormány így végső soron elsősorban nem a feldolgozókkal, hanem a kiskereskedelmi árrésstopon keresztül az évi egymilliárd forint feletti forgalmú boltokkal próbálja most lenyeltetni a piaci folyamatok hatását.