Közbeszerzés nélkül csípett meg egy kétmilliárdos vasúti beruházást Mészáros cége

Hogyan lehet manapság komoly, akár több milliárdos, állami forrásokból megvalósuló beruházásokat megszerezni úgy, hogy ahhoz még közbeszerzéseken sem kell részt venni. A mutatványra úgy tűnik Mészáros Lőrinc cégei a legalkalmasabbak, amit most egy kétmilliárdos vasúti projekt kapcsán frissen be is mutat a NER kedvenc vállalkozója.   

A MÁV tulajdonában álló MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. (MÁV FKG) kétmilliárd forintos értékben írt ki úgynevezett „beszerzést” sínhegesztési munkákra – értesült a Szabad Európa. 

A kiírás nem jelent meg a közbeszerzéseket nyilvánosan meghirdető Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben, a felhívást csak a cég által kiválasztott vállalkozások kapták meg, és azt is mindössze tíz napos ajánlattételi határidővel. 

Iparági források szerint ez gyakorlatilag kizárja a valós versenyt, és szinte automatikusan biztosítja, hogy a munkát a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Csoport nyerje el. Erre gyakorlatilag az jelent garanciát, hogy ilyen rövid idő alatt, ilyen volumenű munkák elvégzésére egyedül csak nekik van megfelelő kapacitásuk.

Hozzon is ajándékot is, meg ne is, avagy, ami nem állami vagyon, az még lehet nemzeti vagyon

A MÁV FKG hivatalos álláspontja szerint a cég nem minősül közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérőnek, mert nincs közvetlenül állami tulajdonban, hanem csak közvetetten kötődik tulajdonjogilag az állami vasúttársasághoz. 

A 2024-ben módosított állami vagyontörvény a közbeszerzési kötelezettséget csak a közvetlen állami tulajdonra írja elő. Így a cég jogilag „légüres térben” mozog – fogalmazott a Transparency International szakértője, Ligeti Miklós, hozzátéve, hogy az MÁV FKG nem áll közvetlenül állami tulajdonban, hanem csupán az állam tulajdonában lévő MÁV tulajdonosi láncolatában helyezkedik el. 

A módosított vagyontörvény érvelésének része, hogy a MÁV FKG nem állami vagyon, viszont nemzeti vagyonnak minősül, így esetében közbeszerzést hirdetnie nem kötelező, viszont az átláthatósági követelmények elvileg rá is vonatkoznak.

„Ez igazi fából vaskarika” – fogalmaz Ligeti.

A jogszabály-módosítás révén a közvetett állami tulajdonban lévő vállalatok piaci cégként hivatkozhatnak magukra, és saját belső „beszerzési utasításuk” alapján írhatnak ki pályázatokat. Ez lehetővé teszi, hogy többmilliárdos megbízások is kikerüljenek a közbeszerzési törvény hatálya alól, ami csökkenti a versenyt.

Rákosrendező, mint „mintaprojekt” 

A MÁV FKG rendre köt szerződéseket a V-Híd Csoport cégeivel, amelyek Mészáros Lőrinc érdekeltségei. A csoport az elmúlt években több MÁV-os beruházásnál volt fővállalkozó vagy alvállalkozó, gyakran közbeszerzés nélkül. 

Ebben a konstrukcióban történt a közelmúltban a rákosrendezői pályaudvar hárommilliárdos vágányfelújítása is, ahol két nappal az átadás után már ki is siklott egy mozdony, és két vágányt le kellett zárni. 

A MÁV ugyan kijelentette, hogy a baleset emberi mulasztásból eredt, és nincs összefüggésben a frissen elvégzett felújítással, ám a helyszíni állapotok és a dokumentált hibák tovább erősítik a gyanút a kivitelezés gyenge minőségéről. 

A munkát a MÁV FKG itt saját beruházásként tüntette fel, ám a helyszínen a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Csoport tagja, a Vágányprofil Kft. gépei dolgoztak (amit a Szabad Európában közölt fotók bizonyítanak). A lap információi szerint közbeszerzés itt sem volt, csupán „beszerzési” eljárást alkalmazott a MÁV.