Jövőre érkezik az inflációkövető adóemelés, ami a vártnál is magasabb lesz
Januártól jócskán nő a benzin, a dohány, az alkohol jövedéki adója, valamint gépjárművek után fizetendő több adónem és illeték is – mindez egy furcsa számítási módszer miatt, amelybe még az idei hűvös májusi időjárás is beleszólt.

Januártól jócskán nő a benzin, a dohány, az alkohol jövedéki adója, valamint gépjárművek után fizetendő több adónem és illeték is – mindez egy furcsa számítási módszer miatt, amelybe még az idei hűvös májusi időjárás is beleszólt.
Jövő év elején számos adó és illeték emelkedik Magyarországon, miután életbe lép az inflációkövető adóemelés új rendszere. Az elv egyszerű: minden januárban annyival nő több közteher, amekkora inflációt az előző évben mértek. Csakhogy a kormány egy szokatlan módszert választott: nem az éves átlagos inflációhoz kötötték a számítást, hanem kizárólag a júliusi adatot veszik figyelembe – hívta fel a figyelmet elemzésében a HVG.
Ez a döntés most különösen sokakat érint érzékenyen, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén júliusra 4,3 százalékos inflációt számolt – a vártnál magasabbat. Ráadásul a szám mögött olyan tényezők állnak, amelyekhez első ránézésre semmi közük az adókhoz: a hideg májusi reggelekhez és a gázfogyasztási adatok furcsa elszámolásához.
Miért épp a júliusi adat számít?
Az inflációkövető adóemelést tavaly ősszel találta ki a kormány. A cél az volt, hogy a jövőben ne kelljen minden évben külön törvényeket alkotni az adóváltozásokról: a kiválasztott inflációs adat automatikusan érvényesíti a drágulást.
Csakhogy míg más területeken – például a nyugdíjaknál – hosszabb időszakra vonatkozó átlagos inflációval számolnak, addig itt kizárólag az előző év júliusi adat dönt. Ha tehát ebben a hónapban valami miatt kileng az infláció, az azonnal érződik majd a következő évben a benzin, a cigaretta, az alkohol és az autós illetékek árában.
Hideg május = magasabb infláció
De hogyan lett a júliusi infláció pont 4,3 százalék? A kulcs a vezetékes gáz ára. A hivatal ugyanis kimutatta, hogy 23 százalékkal drágult a vezetékes gáz, miközben az ár valójában egy fillért sem változott, hiszen hatósági áras.
A trükk a módszertanban rejlik. Amióta a rezsicsökkentés átalakult, a KSH minden hónapban megbecsüli, mennyi olcsó és mennyi drágább – a hétszeres áron számolt – gáz fogyott. Ha hidegebb van, több fogy a drágább kategóriából, és a statisztika szerint mintha nőtt volna a gáz ára.
Mennyivel emelkednek az adók?
A változásokat az autósok, a dohányosok és az alkoholfogyasztók érzik meg leginkább.
Benzin és gázolaj: nagyjából 8 forinttal drágul literenként a jövedéki adó és az arra rakódó áfa miatt.
Cigaretta: egy doboz adótartalma 904 forintról 942-re nő.
Dohánytermékek és e-cigaretta: 1–5 százalékos emelés várható.
Alkohol: a sör literenként 18,7 helyett 19,5 forint adót kap, a habzóbor 188,4 helyett 196,5 forintot, a pálinka literenként 5890-ről 6144 forintra ugrik.
Gépjárműadó és cégautóadó: mindkettő 4,3 százalékkal emelkedik, kategóriától függően néhány ezer forinttal többet kell fizetni havonta.
Átírási illeték: a 300–850 forint/kilowatt helyett 310–890 forint lesz.
Regisztrációs adó: még bonyolultabb számítással, de itt is 4,3 százalékos növekedés jön.
Miért érződik meg azonnal?
Az adóemelés hatása általában rögtön megjelenik az árakban. Az italok és a dohánytermékek esetében a kereskedők jellemzően január első napjaiban érvényesítik az új kulcsokat. Ugyanez történik az üzemanyagoknál is: az adóemelés literenkénti hatása egyből látható lesz a benzinkutakon.
Fotó: Pixabay