Oda a szép nyugdíjas éveknek: egyre több idős ember kénytelen a sírig dolgozni

Magyarországon folyamatosan emelkedik a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, vagyis a 65. életévüket betöltött, továbbra is dolgozó szépkorúak száma. A legfrissebb adatok szerint 2025. I. negyedévében már 147 ezernél is többen voltak. A KSH foglalkoztatási adatsorából kiolvasható, hogy mára minden nyolcadik 65-74 éves magyar még aktív a munkaerőpiacon, a 75 év felettieknek pedig közel 2 százaléka. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2025. I. negyedévében meghaladta a 147 ezret a dolgozó 65 évesek száma, miközben öt évvel korábban, 2021. I. negyedévében még a 100 ezret sem érte el ez a szám. A 2025-ös évi adatok a legmagasabbak az elmúlt időszakból, ha 2024 egészét tekintjük az átlag közel 141 ezer volt. Ez 2021 óta erőteljes, csaknem 33 százalékos növekedést jelent, míg a 2021. I. negyedévét 2025. I. negyedévével összevetve 49,5 százalékos növekedés látszik. Mindeközben ha a teljes munkaképes korú (15-89 éves) lakosságot nézzük, akkor 2021-ről 2024-re csak alig több mint 2 százalékos növekedés volt, 2021. I. negyedévéről 2025. I. negyedévére pedig 3,6% - adta hírül a Pénzcentrum.

Európa-szerte mindenhol egyre nagyobb problémát jelent a nyugdíjrendszerek fenntartása, miközben a tagállamok különböző módszerekkel próbálják rávenni a szépkorú lakosságot arra, hogy nyugdíj mellett is dolgozzanak. A számok azonban így sem túl kecsegtetőek, az Eurostat adatai szerint ugyanis több országban azért dolgozik a nyugdíjas lakosság, mert anyagilag egyszerűen rá vannak kényszerülve. 

A várható élettartam növekedése, illetve az elöregedő társadalom igencsak nagy terhet ró az európai államokra, ugyanis egyre fojtogatóbb az a kérdés: mégis miből lehet finanszírozni a nyugdíjrendszereket? Egyes szakértők azon az állásponton vannak, hogy a nyugdíjkorhatárt kellene csökkenteni, mások viszont attól tartanak, hogy ez még jobban megroppantaná az egyébként is gyengülő nyugdíjrendszereket. Ezek mellett azonban létezik egy harmadik út is, amit már most is sok országban alkalmaznak: a munka és a nyugdíj kombinálása. 

Svédországban, Észtországban és Dániában igencsak elterjedt ez a gyakorlat, ugyanis a nyugdíjas népesség nagyjából harminc százaléka aktív, legalább részmunkaidőben. A hivatalos spanyol adatok szerint az első nyugdíj kézhez kapása után 185 ezer 50-74 éves ember folytatta a munkát változatlanul. Ez a nyugdíjasok 4,9 százaléka, ami az európai átlagnál alacsonyabbnak számít – írja a Portfolio. A franciáknál és az olaszoknál öt százalék ez az arány. 

A spanyol nyugdíjas szakszervezet, az UGT nyugdíjas tagozata szerint a nyugdíjasok 37 százaléka, nagyjából 3,3 millió ember havi nyugdíja 750 eurónál is kevesebb. Ezek közül az emberek közül a legtöbb ráadásul kényszerből dolgozik tovább, általában a kiskereskedelem, az ápolás vagy a takarítás területén, sokszor bejelentés nélkül. 

A spanyol adatok szerint azonban a nyugdíj mellett is dolgozók nagyobb része nem anyagi kényszerből teszi ezt, hanem mert például a partnerük is dolgozik még.  Több civil szervezet is úgy véli, az idősek azért nem maradnak a nyugdíj után, mert nehéz a munkakörülményeiken változtatni. 

A számok persze Európa-szerte változnak: az Eurostat adatai szerint Cipruson, Romániában, Bulgáriában, Horvátországban és Lettországban a tovább dolgozó nyugdíjasok több mint 50 százaléka erre csakis anyagi okok miatt van rákényszerülve. Görögországban a nyugdíjasok leginkább bejelentés nélkül dolgoznak tovább, hogy ne csökkenjen a nyugdíjuk. 

Csehországban 2024-ben körülbelül 195 ezer nyugdíjas dolgozott, az ötven százalékuk 67 év feletti volt. 

A cseh nyugdíjreform részeként eltörölték a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a dolgozó nyugdíjasok számára, ami komoly megtakarítást eredményezett nekik napi szinten. A munkaügyi minisztérium úgy becsülte, ez évente nagyjából 139 millió euróba fáj az államkasszának, de a kormány szerint több nyugdíjast lehet így munkavégzésre ösztönözni. 

És bár a várható élettartam Spanyolországban a legmagasabb, mégis ott foglalkoztatják a legkevesebb nyugdíjast. A toborzásoknál sok esetben félre is teszik az önéletrajzokat, ha meglátják, hogy az illető 55 év feletti. A spanyol Nyugdíjasok és Idősek Demokratikus Szövetsége (UDP) szerint az a valódi kérdés, hogy hogyan garantálják a megfelelő munkakörülményeket azok számára, akik esetleg aktívak szeretnének maradni. 

Fotó: Pixabay