Csődhullám jöhet a gazdáknál az EU-s pénzek megnyirbálása miatt

A magyar mezőgazdaság ma nagyrészt az Európai Unió támogatásaira épül, és ha 2028-tól a csökkenő támogatási keret miatt kiesne évi kétszázötven milliárd forintnyi forrás, az a kevésbé hatékony gazdálkodókat gyorsan a csőd szélére sodorná – írta a G7. A kormány már most vészharangot kongat, de nagyobb gond, hogy ilyen kiszolgáltatott maradt a szektor, amiben épp a kormánynak van felelőssége.

Az Európai Bizottság új költségvetési javaslata szerint jelentősen csökkenhetnek a magyar agrárium számára elérhető támogatások. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) arra figyelmeztet, hogy

az évi nagyjából 700 milliárd forintos vállalkozói profitból akár 250 milliárd is kieshet, gyengébb termés esetén pedig egyenesen harmadára is bezuhanhat az ágazat profitja.

A G7 szerint ekkora forráscsökkenés a szektorban biztosan csődhullámot indítana el.

A leginkább a kisebb, kevésbé hatékony gazdálkodók kerülhetnek nehéz helyzetbe. Ők amúgy is szűkös tartalékokkal rendelkeznek, a földvásárlás vagy földeladás pedig a jelenlegi szabályok miatt rendkívül körülményes, sok esetben egyenesen tilos. Számukra reális dilemmává válhat, hogy feladják a gazdálkodást, vagy nagyobb egységekbe tömörülve próbálnak talpon maradni. A kormány saját értékelése szerint mindkét forgatókönyv nemzeti tragédiához vezethet.

Márpedig a szektorban sok a hatékonytalanság. A mezőgazdaságban általában az állattartó vagy gyümölcs- és zöldségtermelő ágazatok termelnek nagyobb profitot, azonban a földalapú támogatási rendszer miatt, aki csak tehette, inkább szántók művelésére tért át. Ennek ugyanis kis kockázata volt a bőkezű uniós támogatás mellett, modernizációra sem feltétleny kényszerítette a gazdálkodókat. A kormány tehát egy olyan támogatási rendszert védelmez, amiről pontosan tudja, hogy versenyképtelenné teszi az ágazatot. A politikai haszna az volt számára, hogy elcsendesítette a szektort, kormányzati források vagy érdemi agrárpolitika nélkül is eldöcögött, nagyobb konfliktusoktól mentesen, ezzel szemben pedig egy szektoriális reform mindig konfliktusokkal járna.

Még egy kockázat a kormány számára, hogy mivel az agártámogatások átkerülnek egy új keretfelosztásba, ezért a jogállamisági mechanizmus is kiterjedhet az agrárpénzekre. Ezek a támogatások most is érkeznek, míg más keretek forrásainak kifizetéseit, több mint 10 milliárd eurót befagyasztott az EU a jogállami problémák miatt.

Bár a brüsszeli javaslat aggodalmat keltett, a végleges döntés még messze van. Több tagállam is kifogásokat fogalmazott meg, így változtatások várhatók. Az Európai Tanácsban pedig a magyar kormány is szavazhat – sőt, akár vétóval is élhet –, így a mostani vészjóslatok inkább politikai nyomásgyakorlásként értelmezhetők.