Az egész nemzetgazdaságra kihat, hogy a KSH saccolja a gázárat

Az elmúlt hónapok alacsonyabb átlaghőmérséklete miatt emelkedett a gáz ára, azonban a rezsicsökkentéssel kapcsolatban komoly eltérés van a KSH és az MVM adataiban. A statisztikai hivatal átlagár számítása ráadásul közvetlenül hatással van az inflációs adatokra.

„A háztartási energiáért 10,9 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,1 százalékkal drágult” – áll a KSH júliusi inflációs tájékoztatójában.  A rezsinek nagy a súlya a háztartások költségvetésében, lényegében a gáz árának emelkedése mintegy 0,4 százalékkal emelte meg az augusztusi teljes inflációs adatot – írja a G7 elemző cikkében.

A háztartásienergia ára viszont elvileg nem változhat, hiszen a rezsicsökkentés miatt az jogszabályban van rögzítve. A Fidesz politikai termékének a lényege pont az, hogy a lakosság rögzített áron kapja a földgázt és a villamosenergiát.

A rendszer a 2021-es energiaválság miatt fenntarthatatlanná vált, a kormánynak bele kellett nyúlnia, amivel kivárt egy évet a választás miatt. Az új rendszerben az átlagfogyasztásig maradt meg a rezsicsökkentett ár, fölötte azonban jóval magasabb díjat határoztak meg. A gáz esetében ez 767 forint volt köbméterenként, szemben a 100 forintos kedvezményezes árral. 

A portál szerint a KSH-nak az átlagár kiszámításában ez a rendszer komoly gondot okozott, a díj ugyanis attól függött, hogy mekkora lesz azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek kicsúsznak a kedvezményes kvótából.

„A gáz és az elektromos energia lakossági árának változását a KSH a háztartások érintettségének arányában veszi figyelembe a fogyasztóiárindex-számítás során. Ennek megfelelően a KSH arra vonatkozóan készít becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árakon” – írta a hivatal.

Ebből az következik, hogy az inflációs adatban szereplő gázár 2022 nyara óta a felhasználás mennyiségétől függ: ha nő a lakosság összfogyasztása, akkor emelkedik a kimutatásban szereplő ár, ha viszont kevesebb gázt égetnek a háztartások, akkor csökken. 

Ahogy az várható volt, mindenki spórolni kezdett a gázzal, a havi fogyasztás a téli hónapokban 100–200 millió köbméterrel maradt el, a korábban megszokottól. A rezsiemelés előtt inkább túlfogyasztott a lakosság, azóta 15-20 százalékkal alacsonyabb a háztartások gázigénye, mint amilyen azonos hőmérséklet mellett pár évvel korábban lett volna.

2024 végén és 2025 elején a korábbi évekhez képest hűvösebb volt, különösen októberben, novemberben és februárban, így az ebben a félévben közel 450 millió köbméterrel használt el több gázt a lakosság, mint egy évvel korábban.

Mivel a statisztikai hivatal a felhasznált mennyiség alapján határozza meg vezetékes gáz árát, így az emelkedni kezdett, de az adatfeldolgozás miatt két hónapos csúszással. Azaz februárban, amikor nagy volt a fogyasztás, még stagnált, de áprilistól meredeken nőtt az átlagár.

Ez okozza tehát a nyári áremelkedést, a drágulás mértékét már nehezebb magyarázni. A KSH a rezsiemelés idején 20 százalékra becsülte azok számát, akik kicsúsztak a rezsicsökkentett kvótából, ez a mutató azonban gyorsan a felére esett, és ott is maradt mostanáig.

A portál kérésére a hivatal nemrég azt írta: a vezetékes gáz esetén a fogyasztás 12,2 százaléka esett a magasabb árkategóriába a 2025. júliusi adatokban (2024. június – 2025. májusi fogyasztási adatok alapján). A háztartások mennyiségére vonatkozóan pedig a KSH becslései szerint 17,5 százalék lépte át a limitet.

Az MVM szerint azonban sokkal kevesebb a kedvezményes körből kiesettek száma. A lakossági fogyasztóknak számlázó cég a portál megkeresésére azt írta: „a rezsiemelés előtt a lakossági ügyfelek még közel negyede fogyasztott többet a rezsicsökkentett árú gázra jogosító mennyiségnél, de ez viszonylag gyorsan 6-7 százalékra csökkent, és nem is változott érdemben azóta. Az összes versenypiaci költségeket tükröző áron elfogyasztott mennyiség az összmennyiséghez képest pedig mindössze 3 százalék a 2022. augusztus előtt tapasztalt 15 százalékhoz képest”.

Az MVM szerint a hideg hónapok ugyan okozhattak az ügyfeleknél egy-egy hónapban megnövekedett földgázfelhasználást, de éves szinten jellemzően még így is a kedvezményes mennyiségen belüli fogyasztás tapasztalható az eddigi elszámolások alapján.

Az eltérés tehát jelentős, a KSH szerint a teljes fogyasztás 12,2 százaléka, az MVM szerint csak 3 százaléka esik ki a kedvezményezett körből.

Az eltérésnek már nemzetgazdasági hatása is van, hiszen érdemben befolyásolja az inflációt, és ezzel minden ehhez kötött mutatót és intézkedést, mint például az inflációkövető adóemelést. Az MVM adatai alapján egyébként a statisztikai hivatal által kimutatott 175 forintos helyett mindössze 121 forintos köbméterenkénti átlagár adódik. Ha a júliusi adatokban ezzel kalkulál a KSH, akkor az inflációs mutató közel 0,7 százalékkal elmaradt volna a hivatalos 4,3 százaléktól.

A portál elemzésébe hozzáteszi, hogy a KSH becslése jelentősen módosíthatja a hazai inflációt, ami visszaélésre is lehetőséget ad. A legtisztább megoldás az lenne, ha a pontos fogyasztási adatai alapján az MVM szolgáltatna adatokat a KSH-nak, és nem becsülni kellene az inflációt befolyásoló számokat.

Címlapkép: Pixabay