4,3 százalékon ragadt az infláció, a drágulás viszont magasabb is lehet

Augusztusban ismét 4,3 százalékos inflációt mért a KSH, ugyanannyit, mint júliusban. Bár az árindex látszólag stabil, a kormány által fenntartott árrésstop nélkül a fogyasztói árak valójában jóval gyorsabban, akár 6 százalék körül emelkednének.

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint tavaly augusztushoz képest átlagosan 4,3 százalékkal nőttek az árak Magyarországon. Ez megfelelt az elemzői várakozásoknak, így a nyár végén nem történt meglepetés az infláció alakulásában. Az árindex immár fél éve a 4–5 százalékos sávban mozog: kedvezőbb, mint az év elején látott közel 6 százalékos szint, de a piaci folyamatokat torzító kormányzati intézkedések nélkül még mindig magasabb lenne a drágulás.

Mi drágult, mi lett olcsóbb?

Az élelmiszerek ára éves alapon 5,9 százalékkal emelkedett. Különösen drágult a tojás (19,9%), a kávé (18,5%), a csokoládé és kakaó (18,3%), valamint az idényáras termékek, például a burgonya, a friss zöldség és gyümölcs (17,1%). Ezzel szemben az árrésstop hatására több alapvető termék olcsóbb lett: a margarin ára 29,5, a liszté 11,6, a cukoré 10 százalékkal csökkent.

A háztartási energia átlagosan 11 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 23,2 százalékkal került többe, míg a szeszes italok és dohánytermékek 7,3 százalékos drágulást mutattak. A szolgáltatásoknál továbbra is erős átárazási hajlandóság figyelhető meg: a lakbérek 10,2, a sport- és múzeumi belépők 10, a javítási szolgáltatások közel 10 százalékkal lettek drágábbak.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4 százalékkal emelkedett, a gyógyszereké 4,5 százalékkal. Az üzemanyagárak viszont 4,3 százalékkal mérséklődtek, ami fékezte az inflációt.

Mi várható az év végéig?

Elemzők szerint a kormány által bevezetett és időről időre meghosszabbított árrésstop körülbelül 1,5 százalékponttal húzza le a hivatalos inflációt. A „valós” árindex így inkább 5–6 százalék körül mozogna. Ez magyarázza, hogy miközben a KSH mérsékelt adatokat közöl, a lakosság továbbra is magas inflációt érzékel a mindennapi kiadásoknál.

A gazdaságpolitika célja, hogy a választásokig ne ismétlődjön meg a 2022–2023-as inflációs sokk: az üzemanyagadó emelését elhalasztották, a forint árfolyamát igyekeznek stabilan tartani, és a szolgáltatókat is erős nyomás alatt tartják, hogy ne emeljenek árakat.

A következő hónapokban nem várható jelentős változás: az év végéig 4 százalék körül maradhat az infláció. Az igazi törést a 2026 elején esedékes, két számjegyű béremelések hozhatják, amikor a vállalatok egy része kénytelen lesz áremelésekkel kompenzálni a többletköltségeket. Ugyanakkor komoly kockázatot jelent, hogy a választások után a piactorzító intézkedések kivezetése és a költségvetési kiigazítás napirendre kerülhet, ami újabb árrobbanást idézhet elő.

Az OKSZ szerint semmi nem indokolja az árrésstop fenntartását

"Az élelmiszer árak várakozásoknak megfelelő emelkedése arra mutat, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja. Ez akkor is igaz, ha az árréstop márciusi, egyszeri árcsökkentő hatása vitathatlan – írja az Országos Kereskedelmi Szövetség. Az OKSZ közleményével a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, augusztusi inflációs adatára reagál, amely szerint augusztusban is 4,3 százalékos volt az éves alapon számított infláció, a fogyasztói árak, beleértve az élelmiszerárakat is, júliushoz képest pedig lényegében nem, vagy csak alig változtak.

A Kereskedelmi Szövetség azt írja, a kiskereskedelmi forgalom a vártnál is lassabban emelkedik, a lakossági fogyasztás kifejezetten visszafogott, így szó sincs arról, hogy a túlhevült kereslet fűtené az inflációt. “Az élelmiszer árak a lényegében fix árréssel megvert termékkörben is emelkednek április óta, és ezt a lakosság is érzékeli”. A KSH adatai szerint júliushoz képest az élelmiszerek ára átlagosan nem változott, egyes termékek ára, így a felvágottaké, vajé, baromfié 1 százalék körül emelkedett, más termékek, így a burgonya, a liszt, a sertéshús és a tojás ára mérséklődött.

“Az árrésstop felgyorsítja a kisboltok megszűnését, ami rontja a kisebb települések élelmiszer ellátását. Már 400 településen nincs semmilyen bolt, sok száz további településen pedig nincsen verseny, és így versengő árak sem szolgálják a lakosságot” – írja az OKSZ. 

Fotó: Pixabay