Matolcsy volt jobbkeze szerint egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát

A magyar gazdaság hat éve egyhelyben topog, és valószínűleg még a jövő esztendő sem hoz változást – mondta Patai Mihály az Európa Klub előadásán. A volt jegybanki alelnök szerint a szuverenitási ideológia miatt nincs esély az euró bevezetésére.

„A magyar gazdaságpolitika az 1980-as évek óta a működőtőke importjára épült, a Magyarországon megtelepült külföldi tulajdonú vállalkozások évről évre kiviszik „jól megérdemelt” profitjukat vagy annak egy részét, ezt ellensúlyozzák az uniós támogatások” – mondta a bankár, aki szerint a magyar gazdaságnak három olyan súlyos betegsége van, amelyet saját magának okozott: az uniós pénzek hiánya, a fiskális alkoholizmus és a rendszeridegen gazdaságpolitika.  

A HVG összefoglalója szerint a szakember úgy látja, hogy az uniós pénzek nélkül versenyhátrányba kerülünk Csehországgal és Lengyelországgal szemben. „Eminens érdekünk, hogy az uniós pénzeket megszerezzük. Aki nem tudja elintézni az uniós pénzek behozatalát, az a regionális versenyben nem a rajtvonalról indul, hanem hátrébb” – mondta. 

Az általa fiskális alkoholizmusnak nevezett jelenség lényegében egy olyan adósságspirál, amit nem lehet megváltoztatni. Kiemelte, hogy a magyar költségvetés 2020 óta hatalmas deficitet mutat, egyre nőnek az államadósság törlesztési és kamatterhei; a 2010 és 2020 közötti időszakban a költségvetés 1500-1800 milliárdot fizetett erre, ma már 4000 milliárdot meghaladó összeget – kalkulált. „Ezt meg kell állítani, mert ha nem ez történik, tovább csökken az elosztható jövedelem” – fejtette ki, és hozzátette, hogy a deficit mindegyik esztendőben sokkal nagyobb volt a tervezettnél és a nemzetközi szervezetek előtt vállalt kötelezettségnél is, és ez idén is így lesz.

A magyar gazdaságpolitikát az Európai Unión belül rendszeridegennek minősítette. Miközben az MNB az inflációellenes védekezés jegyében a magas kamatszinttel fékezett, megdrágítva a hitelt, szűkítve a pénz utáni keresletet, a kormány kedvezményes hitelkonstrukciókat vezetett be, tartósan magas államháztartási hiánnyal élénkítette a gazdaságot. 

Nyolcszáz milliárd forint ment el az akkumulátoripari támogatásokra, előzőleg ötszáz milliárd arra, hogy Magyarország gumiipari nagyhatalom legyen.

„Nincs következménye a pandémia idején a célra alkalmatlan lélegeztetőgépek importjának, tizenötödik éve építjük Paks II-t, és még csak a gödörnél tartunk; pedig már a startnál nyilvánvaló volt, hogy megfelelő menedzsmentrendszert csak a Siemens tudna nyújtani” – sorolta a látványos melléfogásokat. Úgy fogalmazott: „Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát, az árstop, az árrésstop, a kamatplafon mind-mind ennek a terméke”.  

A megoldás szerinte az, hogy egy-két éven belül be kell jelentkezni az euró előszobáját jelentő ERM II. árfolyammechanizmusba, úgy látja, hogy az euró bevezetése hozhat fordulatot, a felkészülés a közös valuta bevezetésére a gazdaság mindhárom gyengeségét megváltoztatná. „Nem látom az előnyét, hogy eddig nem voltunk az euróövezet tagjai” – hangsúlyozta. 

Patai Mihály tehát nem ért egyet az MNB érvelésével az önálló monetáris politika mellett, amit a kormány is elfogadott, hogy amíg a magyar gazdaság fejlettsége nem éri el az uniós átlag 90 százalékát, addig nem érdemes csatlakozni. 

„Az euróövezeti csatlakozással a magyar gazdaság sokkal olcsóbban jutna hitelekhez, Szlovákia, Horvátország 2,9–3,0 százalék kamatot fizet, Magyarország hetet” – mondta, és megemlítette, hogy a belépés után a Magyarországhoz hasonlóan eladósodott Horvátország hitelminősítése nagyot javult, pusztán a tagság jelentette biztonságból következően.  

A másik előnynek azt tartja, hogy az euró bevezetésével megszűnik a magyar valuta árfolyamkockázata. Az előadásában Patai hallgatói kérdésre azt válaszolta: „A mostani szuverenitási ideológia mellett nincs semmi esély a csatlakozásra”.

Patai Mihály két éve különbözött össze Matolcsy Györggyel, akkor az MNB elnöke az alelnöki jogköröket megkurtította, leváltatta a Budapesti Értéktőzsde elnöki posztjáról. Mindezeket a jegybank felügyelőbizottságának jelentése szerint törvénytelenül tette, hiszen Patait 2019-ben a miniszterelnök javaslatára az illetékes parlamenti bizottság támogatásával Áder János köztársasági elnök nevezte ki a monetáris tanács tagjának és az MNB alelnökének.