Orosz energiáról való leválás: történelmi kényszer előtt Magyarország

Az EU és Washington is nyomást gyakorol Magyarország irányába, hogy felhagyjon az orosz energiahordozók importjával. Bár a leválás technikailag lehetséges, a költségek és a politikai kockázatok komoly próbatétel elé állítják a magyar kormányt. Orbán Viktor szerint a gazdaság akár térdre is rogyhat, ha egyik napról a másikra elzárják az orosz csapokat.

Az elmúlt hónapokban jelentősen felerősödött a magyar energiapolitika körüli vita. Az Európai Bizottság javaslata szerint legkésőbb 2027 végéig teljesen ki kell vezetni az orosz gáz- és olajimportot, amerikai nyomásra azonban a határidő akár egy évvel is előrébb kerülhet. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter szeptemberben úgy fogalmazott: „minden orosz gázt ki akarunk szorítani”, Donald Trump amerikai elnök pedig jelezte, Orbán Viktor személyes meggyőzésével is kész nyomást gyakorolni.

A magyar kormány azonban ragaszkodik ahhoz, hogy földrajzi adottságai és infrastrukturális korlátai miatt nincs egyszerű alternatívája a keleti energiahordozóknak. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban ma reggel így fogalmazott:

„Magyarországnak nincs tengerpartaja, hajókon nem tudunk olajat vagy gázt szállítani. Mi csak csövön tudunk gázt és olajat hozni - mondja Orbán, és hozzátette: „Beszéltem erről az amerikai elnökkel, az IMF nem nagy barátja Magyarországnak, ők adtak ki egy jelentést a magyar gazdaság állapotáról. Van benne egy pont, amin nem vitatkozunk, ezt mondtam az amerikai elnöknek. 

Szerinte, ha leválasztják az orosz földgázról, a magyar gazdaság teljesítmény 4 százalékkal csökken.

„Amerika nagy ország, Magyarország kisebb: mind a kettő szuverén ország. Nincs szükség arra, hogy elfogadjuk egymás érveit. Meghallgatjuk egymást, de mindenki tesz, amit akar” - mondta Orbán arról, hogy beszélt Donald Trump amerikai elnökkel is az orosz energia kérdéséről.

A számítások szerint Magyarország teljes éves gázfogyasztása 8–10 milliárd köbméter, ebből a hazai kitermelés mindössze 1,9 milliárdot fedez. Bár több irányból is rendelkezünk interkonnektorokkal, Ausztria, Szlovákia és Horvátország felől összesen akár 9,4 milliárd köbméternyi kapacitás állhatna rendelkezésre, a lekötött szerződések és a szállítási útvonalak miatt a gyakorlatban ezek nem teljesen szabadon elérhetők.

A földgáz esetében ugyanakkor a leválás kezelhetőbb lenne: az LNG-szállítmányok költsége mindössze 10–20 százalékkal dobnák meg a jelenlegi árakat, a 2026-tól megjelenő globális túlkínálat pedig akár mérsékelheti is a drágulást – írja a Portfólió.

Az olajjal szemben viszont sokkal szűkebb a mozgástér. Magyarország gyakorlatilag két útvonalon jut nyersolajhoz: az orosz Barátság vezetéken, illetve a horvát Adria-vezetéken keresztül. Utóbbi elvileg képes lenne pótolni a teljes importot, de kapacitási viták, magas tranzitdíjak és a finomítói technológia korlátai mind komoly akadályokat jelentenek. A Mol szerint a horvát Janaf által felszámított díjak többszörösei az iparági átlagnak, miközben a finomítók jelentős részben az orosz Ural típusú olaj feldolgozására optimalizáltak.

Brüsszel anyagi és politikai támogatással próbálja ösztönözni a leválást, hiszen célja, hogy csökkenjen az EU sebezhetősége az orosz energiafegyverrel szemben. 

Kép forrása: Financial Times