NER-es cégeknél landolt a korábbi gyármentő program pénzeinek komoly hányada

A kormány új iparvédelmi csomag elindításáról beszél, de a múlt tanulsága intő példa lehet: a 2022-es gyármentő program milliárdjai sem a leginkább rászoruló vállalatokat, hanem a NER kedvenc cégeit hizlalták. 

Az elmúlt hetekben a kormányzat részéről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy újabb ipar- és munkaerővédelmi akciótervet lengetett be, amelynek célja a vámháború magyar gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése lenne.  

A csomag kedvezményes hiteleket, állami tőkebefektetéseket, a fogyasztóvédelmi szabályok átalakítását és adócsökkentést is tartalmazna, de ebbe csomagolnák bele a Demján Sándor Program egyes korábbi elemeit is. 2022 novemberében a kormány gyármentő néven indított egy némileg hasonló programot annak érdekében, hogy az elszabadult energiaárak miatt nehéz helyzetbe került iparvállalatok energetikai korszerűsítési beruházásokat hajtsanak végre.

A G7 újságírói most egy több hónapos kutatómunka során utánajártak annak, hogy kik, milyen tulajdonosi hátterű cégek részesültek a korábbi állami apanázsban, kik voltak a legnagyobb kedvezményezettjei a jelentős mértékű támogatásnak. 

A program keretében összesen mintegy 150 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást osztottak ki. Bár a cél hivatalosan az energiahatékonyság javítása és megújuló energiatermelés ösztönzése volt, a nyertesek köre sokatmondó képet fest a hazai gazdasági-politikai erőviszonyokról.

A támogatások 12 százaléka erősen NER-közeli vállalatoknál landolt, olyan szereplőknél, mint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégek. További 13 százalék a „lazábban” rendszerbe tagozódott cégekhez került, amelyek gyakran közbeszerzéseken keresztül kötődnek a kormányzati hálóhoz.

Ezzel szemben a multik a pénz 21 százalékát, míg a nem NER-es magyar tulajdonú cégek 49 százalékot kaptak. 6 százalék pedig állami tulajdonú cégekhez, például a Rábához vagy az MVM Ovit Zrt.-hez került.

Az adatokból az is jól látszik, hogy a szorosan NER-közeli cégek átlagosan 45 százalékos támogatási arányt értek el – vagyis a maximálisan elérhető arányt. Ez egy százalékponttal magasabb, mint az állami vállalatoké, és jelentősen meghaladja a lazábban kötődő NER-es (39%) és a független magyar cégek (38%) támogatási arányát.  Vagyis a politikai hátszél ténylegesen számszerűsíthető előnyként jelent meg sok esetben – derül ki a G7 kutatásából.