Minden ötödik magyar szegénynek érzi magát, és ez jobb
Az Eurostat friss felmérése szerint a magyarok kevesebb mint ötöde érzi magát szegénynek, ez az arány tíz év alatt kevesebb mint a felére csökkent. Bár a szubjektív szegénységérzet jelentősen javult, a hivatalos adatok szerint továbbra is közel kétmillió ember él nélkülözésben vagy a társadalmi kirekesztettség veszélyében.
Az Eurostat friss felmérése szerint a magyarok kevesebb mint ötöde érzi magát szegénynek, ez az arány tíz év alatt kevesebb mint a felére csökkent. Bár a szubjektív szegénységérzet jelentősen javult, a hivatalos adatok szerint továbbra is közel kétmillió ember él nélkülözésben vagy a társadalmi kirekesztettség veszélyében.
Az Eurostat legújabb adatai alapján az uniós és a magyar lakosság körében is rekordalacsony szintre csökkent azok aránya, akik szegénynek tartják magukat. Magyarországon a megkérdezettek 19,8 százaléka vallotta ezt, ami számottevő javulás az egy évvel korábbi 22,6, illetve a tíz évvel ezelőtti 46,6 százalékhoz képest. Az uniós átlag is hasonló mértékben csökkent: tíz éve még 27,1 százalék érezte magát szegénynek, mostanra ez az arány 17,4 százalékra mérséklődött.
A kontinensen a görögök érzik magukat a legnehezebb helyzetben: 66,8 százalékuk sorolta magát a szegények közé. Őket a bolgárok követik 37,4 százalékkal, míg a legoptimistábbak a németek és a hollandok, akiknél mindössze 7,3 százalék mondta magát szegénynek. Érdekesség, hogy még az unió egyik leggazdagabb tagállamában, Luxemburgban is 8,5 százalék ez az arány.
A magyar adatok ezúttal különösen pontosnak bizonyulnak: a Központi Statisztikai Hivatal friss kiadványa szerint a lakosság 19,4 százaléka tartozik a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők közé, ez 1 millió 819 ezer embert jelent, nyolcezerrel többet, mint egy éve. Míg korábban a szubjektív szegénységérzet jóval meghaladta a hivatalos statisztikákat, most először közelítettek egymáshoz a számok.