A magyarok többsége szerint csak választási eszköz az árrésstop

A Publicus Intézet friss felmérése szerint a magyarok hatvan százaléka úgy véli, hogy az Orbán-kormány által meghosszabbított árrésstop nem valódi gazdasági megoldás, hanem politikai eszköz a választások előtt. A kutatásból az is kiderül, hogy a kormánypárti szavazók alig tizede érzi úgy, hogy az intézkedés hatására kevesebbet fizet az élelmiszerekért.

A Publicus Intézet Népszava megbízásából készített friss közvélemény-kutatása szerint a magyar társadalom többsége már nem hisz abban, hogy az árrésstop valóban csökkenti az árakat. A válaszadók 60 százaléka kifejezetten választási eszközként tekint az intézkedésre, amelyet a kormány immár sokadszor hosszabbított meg. 

A kutatás azt mutatja, hogy a lakosság jelentős része úgy érzi, a kabinet nem a gazdasági stabilitás, hanem politikai célok érdekében avatkozik be a piac működésébe.

A kormányzat az élelmiszerárak megfékezését jelölte meg az árrésstop indokaként, a drágulásért pedig rendre a kereskedelmi láncokat tette felelőssé. Orbán Viktor és Nagy Márton gazdasági miniszter többször is arról beszélt, hogy a boltok „irreálisan magas” árréseket alkalmaznak, amelyeket „le kell törni”. A szakértők viszont már korábban rámutattak arra, hogy az árrés nem egyenlő a profittal, ebből fedezik a cégek működési költségeiket is, így sok esetben nemhogy nyereséget, hanem veszteséget termelnek.

Az intézkedés hatékonyságát az inflációs adatok sem igazolják. Miközben februárban az élelmiszer-infláció 7,1 százalék volt, szeptemberre mindössze 4,7 százalékra mérséklődött, vagyis továbbra is meghaladja az éves átlagos inflációt.

A kormányzati intézkedés társadalmi megítélése is egyre kedvezőtlenebb. Az ellenzéki szavazók 83 százaléka szerint az árrésstop pusztán választási trükk, de még a Fidesz–KDNP támogatói közül is több mint egyharmad (34 százalék) így gondolja. A politikailag bizonytalan válaszadók között szintén többségben vannak a kétkedők: 57 százalékuk szerint az intézkedésnek nincs valós gazdasági hatása.

A vásárlók saját tapasztalatai is alátámasztják a szkepticizmust. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka mondta azt, hogy az árrésstop bevezetése óta érdemben kevesebbet fizet a boltban, amíg a kormánypárti szavazók körében is csak 11 százalék érzett bármiféle árcsökkenést. Ha beleszámítjuk azokat is, akik kisebb mértékű mérséklődést tapasztaltak, a teljes arány 22 százalékra nő, ám ez még mindig messze nem jelent áttörést.

Érdekes módon a fideszes válaszadók is komoly drágulást érzékelnek. Ők átlagosan 21 százalékos élelmiszer-áremelkedést tapasztaltak az elmúlt évben, ami alig marad el a teljes lakosságra jellemző 24 százalékos inflációérzettől.

A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a kormány kommunikációja a felelősségről sem tudta meggyőzni a közvéleményt. A válaszadók 52 százaléka szerint a drágulásért egyértelműen az Orbán-kormány gazdaságpolitikája felelős, míg a „bűnbakként” emlegetett kereskedelmi láncokat mindössze 12 százalék nevezte meg okként. Még a Fidesz–KDNP hívei közül is csupán minden negyedik válaszadó osztja ezt a kormányzati álláspontot.