Így működik az MVM önkényes számlázási gyakorlata
A jogszabályokat sértő számlák visszavonását kérte egy ügyfél, a fogyasztóvédelem a szolgáltatóval történő kiegyezést ajánlotta, a versenyhivatal nem észlelt visszaélést, a Fővárosi Törvényszék ingerküszöbét el sem érte a panasz.
A jogszabályokat sértő számlák visszavonását kérte egy ügyfél, a fogyasztóvédelem a szolgáltatóval történő kiegyezést ajánlotta, a versenyhivatal nem észlelt visszaélést, a Fővárosi Törvényszék ingerküszöbét el sem érte a panasz.
A nagycsaládosként érintett Gyulavári Antal közgazdász a G7-en megjelent elemző cikkében ír arról, hogy az idei számlája után az MVM jogalap nélküli követeléshez ajánlott részletfizetési kedvezményt.
A szolgáltató levelében azt írta, hogy elszámolták éves viszonylatban a rezsicsökkentett adható gázmennyiséget, de Gyulavári szerint a háztartásuk gázfelhasználása mindössze 50 megajoule-lal haladta meg a számukra a jogszabály szerint járó kedvezményes árú mennyiséget. A 2024-2025. évi elszámoló számla ennek ellenére közel ötezer megajoule piaci áron történő felhasználást tartalmazott, ami csaknem százszoros különbség.
Miután kérte a számla visszavonását, újabbat kapott, amiben a meg nem adott támogatás mértéke ugyan 80 napról 38-ra csökkent, de még mindig nem számolták el a jogszabály szerint kötelezően biztosítandó támogatott mennyiséget.
A közgazdász úgy látja, hogy az éves számlában elszámolt nagycsaládos kedvezmény mértékét a szolgáltató tetszése szerint megváltoztathatja.
Szerinte az éves fogyasztás és a gyermekek száma egyértelműen meghatározza a számlákat, a szolgáltató viszont arra hivatkozva módosít, hogy: „a kedvezmény időarányosabb megosztással szerepelhessen a számlákban...”
Az egyenletes fogyasztás szerinti számlázás lényege, hogy 11 résszámla után az év végén történik meg a valós fogyasztás utáni elszámolás. Mintegy másfél millió háztartás választotta ezt a formát, vállalva azt a kockázatot, hogy az elszámoláskor egy magasabb számla érkezhet.
„A jelenleg egyenletes számlázásnak nevezett valami egy torzszülött, 11 hónapig egyenletes mennyiségeket számláz, majd a 12. hónapban az év egészére vonatkozóan, visszamenőleges hatállyal áttér a fogyasztás időjáráshoz kötött lefutását modellező jelleggörbére, majd a következő részszámlától már ismét egyenletes mennyiségeket számláz 11 hónapig” -írja Gyulavári, aki szerint a részszámlák és az éves számlák eltérő számbavételi gyakorlata komoly elszámolás-módszertani, szakmai hiba. Ráadásul megteremti a lehetőséget arra, hogy a fogyasztók akaratuk ellenére hitelezzék a szolgáltatót, illetve, hogy a szabályozás szerint csak a fogyasztás mennyiségétől függő nagycsaládos támogatás a kreált jelleggörbe lefutásától függően felülírható, visszatartható legyen.
„Akárhány elszámolási időszakot lehet az éven belül képezni, azok mind fiktív becsléseken fognak alapulni, és mint látható, ezek a becslések nemcsak komolytalanok, de vélhetően tudatosan meg is károsítják a fogyasztók egy részét” – összegzi a szakember.
Gyulavári megoldást is ajánl, szerinte az egyenletes számlázást választóknál az éves végszámlában megadott következő évi tervezett fogyasztást az alanyi jogon járó támogatással megegyezően naparányosan kellene számlázni. A nagycsaládos támogatás kedvezményes mennyisége pedig kizárólag attól függhet, hogy az éves tervezett, majd tényleges fogyasztás mennyivel haladja meg az alanyi jogon járó támogatást.
