Mélyen a zsebébe kell nyúlnia a magyar kormánynak, hogy Trump engedjen a szorításon
A magyar kormány százmillió dolláros szerződést készül aláírni a Westinghouse Electric Co-val nukleáris fűtőanyag vásárlására a Paksi Atomerőmű számára. Cseppfolyósított gázért hatszáz millió dollárt, nukleáris fűtőanyagokért pedig százmillió dollárt adnának ki Donald Trump kivételezeséért cserébe, ami az orosz energiahordozókat illeti.
A magyar kormány százmillió dolláros szerződést készül aláírni a Westinghouse Electric Co-val nukleáris fűtőanyag vásárlására a Paksi Atomerőmű számára. Cseppfolyósított gázért hatszáz millió dollárt, nukleáris fűtőanyagokért pedig százmillió dollárt adnának ki Donald Trump kivételezeséért cserébe, ami az orosz energiahordozókat illeti.
A Bloomberg által meg nem nevezett forrás szerint emellett egy öt évre szóló, 600 millió dolláros csomag is tervben van amerikai LNG-vásárlásra. A részletek még változhatnak, mert a felek az utolsó pillanatig egyeztetnek. Emellett egy olyan szándéknyilatkozaton is dolgoznak, amely legfeljebb tíz kis moduláris reaktor magyar beszerzését rögzítené, akár 20 milliárd dollár értékben. Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken már bejelentést tett, de részleteket, így a beruházás összegét sem közölte.
Paks II.-nek lehet, hogy lőttek?
A tárcavezető szerint a Paks II. vállalatcsoporthoz tartozó, nukleáris technológiai fejlesztésekkel foglalkozó Hunatom megállapodást kötött a Synthos Green Energyvel amerikai moduláris atomerőművi technológia magyarországi bevezetésének előkészítéséről.
Paksot jelenleg orosz fűtőanyaggal látják el. A Bloomberg szerint bár a reaktorokról szóló egyeztetések még előkészítő fázisban vannak, és a technológiának még be kell váltania az ígéreteit, mindez akár meg is hiúsíthatja a paksi bővítést és Paks II. megépülését, ahol tizenkét évvel a bejelentés után még a betonalapozást sem kezdte meg a Roszatom.
Orbán kormánya fokozta az orosz energiafelvásárlást az ukrajnai háború kitörése óta, és ideiglenes mentességet is biztosított magának az Európai Unió szankciói alól, kihasználva az alacsonyabb orosz üzemanyagárakat.
„Ez a stratégia azonban fenntarthatatlan, különösen az EU azon terve fényében, hogy 2027 után véget vet az összes orosz energiaimportnak” – jegyezte meg Pletser Tamás, a budapesti Erste Group Bank energiaelemzője, aki az egyik jegyzetében azt írta, hogy a „reális cél” az lenne, ha Orbán megpróbálna egyéves haladékot kicsikarni Trumpból, hogy több idő maradjon az Oroszországtól való elszakadásra.