Először csökkent 4 százalék alá idén az infláció

Három havi stagnálást követően tudott csak a drágulás üteme fél százalékponttal csökkeni. Az elemző szerint annak ellenére, hogy a magyar gazdaság három éve stagnál és a kormányzat számos inflációt fékező intézkedést vezetett be, Magyarország még mindig árstabilitási gondokkal küzd.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint novemberben a fogyasztói árak 3,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékét. Havi alapon, vagyis októberhez képest 0,1 százalékkal emelkedtek az árak.

Az élelmiszerek ára 3,2 százalékkal emelkedtek egy év alatt, havi alapon a drágulás üteme 0,2 százalékot tett ki. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a KSH friss adatközlése szerint, háromhavi stagnálást követően csupán minimálisan változott az átlagos árszínvonal novemberben, ami nagyjából megfelel a várakozásoknak.

Az elemző szerint a havi alapon régóta meglehetősen mérsékelt inflációs ráta ellenére az alapfolyamatok nem kedvezőek. Erről árulkodik a gyakran változó tételektől megtisztított maginflációs mutató alakulása, amely kismértékben csökkent ugyan, de még mindig nem érte el a 3 százalékos jegybanki árstabilitási célt.

„Tehát annak ellenére, hogy a magyar gazdaság három éve stagnál és a kormányzat számos inflációt fékező intézkedést vezetett be, Magyarország még mindig árstabilitási gondokkal küzd” – fogalmazott Virovácz Péter.

Az élelmiszerek esetében nem folytatódott a havi alapú árcsökkenés, mivel 0,2 százalékos emelkedést regisztrált a KSH novemberben. Mind a feldolgozatlan, mind a feldolgozott élelmiszerek körében találunk jelentősebb egyhavi drágulásokat (például zöldségek vagy a tartósított élelmiszerek köre). 

Az éves infláció 4,3-ről 3,8 százalékra csökkent, főként két tényező miatt. Az elemző szerint egyrészt jelentősebben mérséklődött az élelmiszerek éves bázisú inflációja a tavalyi magas bázis következtében. Ezzel az élelmiszerinfláció ismét 3 százalék közelébe süllyedt. Emellett pedig az üzemanyagok áresése volt a másik fontos fő faktor. Az említett két tényező együttesen az inflációs fékeződésének négy-ötödét biztosította. Úgy látja, hogy egyedül a tartós fogyasztási cikkek esetében tapasztalhattunk az éves alapú inflációs ráta jelentősebb erősödését, ahol a tartós háztartási cikkek ára emelkedett nagyobb mértékben, de a használt járművek ára is jelentősebben nőtt.

„Előbbi kör esetében a hivatalos statisztika is visszaigazolta azt, miszerint az idei évben jóval kisebb körben és kisebb mértékben akcióztak az áruházak a Black Friday keretében” – tette hozzá.

Virovácz szerint továbbra is két fő tétel felelős az áremelkedés 70 százalékáért: a szolgáltatások és az élelmiszerek drágulása. Szerinte érdekes kérdés, hogy a vártnál kisebb novemberi árleszállítások mennyire befolyásolták az érzékelt inflációt. „Könnyen lehet ugyanis, hogy ennek hatására megakadhat a lakosság inflációs várakozásának lassú mérséklődése, amely továbbra is túl magas szinten tartózkodik” – vélekedett.

Előre tekintve a következő hónapokban tovább menetelhet lefelé az inflációs ráta a bázishatások következtében. Az infláció mélypontja nagyrészt az árrésstop kibővítésének hatásától függ, amely már a decemberi inflációs mutatóban is tetten érhető lesz. Ezzel szemben hathat a számítástechnikai cikkek árának elszállása. Mindazonáltal könnyen lehet, hogy akár 2 százalék alatti mutatót is látunk majd februárban, és ezt követően gyorsulhat ismét az infláció.

„A jövő évi átlagos áremelkedés ütemét nagyban befolyásolja majd az árréstop intézkedések jövője, de nagy valószínűség szerint számíthatunk egy újabb hosszabbításra” – mondta Virovácz. Jövőre 3,4 százalék körül lehet az átlagos pénzromlás üteme, míg 2027-ben 4,3 százalék körül alakulhat.

Az elemző szerint rövid távon velünk maradhat a szigorú monetáris politikai hangvétel és a változatlan alapkamat. „Jelentős esélyét látjuk annak, hogy 2026 nagy részében vagy akár egészében is változatlanul 6,5 százalékon áll majd a jegybanki alapkamat” – fogalmazott.

„Ennek oka, hogy a következő egy-két évben olyan jellegű sokkok érhetik a magyar gazdaságot, amelyek egyértelműen inflációs kockázatokat hordoznak, például a lakosság anyagi helyzetét érintő kormányzati keresletélénkítés és magasabb deficit, az árrésstopok kivezetése és a kétszámjegyű minimálbér-emelés” – tette hozzá Virovácz.

Káros az árrésstop

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint eljött az ideális pillanata az árréstop kivezetésének, mert a csökkenő világpiaci árak mellett annak most lenne a legkisebb hatása a fogyasztói árakra. Az OKSZ szerint az árrésstop értelmetlen és nem segít a valós problémán, a magyar élelmiszer termelők és beszállítók magas és emelkedő költségein. 

Ezzel szemben számos káros hatása van, mert rontja a kisboltok helyzetét, romlik a kereskedelemnek az a képessége, hogy visszafogja a beszállítók áremelési igényeit, mielőtt azok elérnék a vásárlókat. Emellett visszafogja a kiskereskedelemben az árcsökkentési akciókat, ami pedig sok árérzékeny magyar vásárló fontos beszerzési szempontja, és a kiskereskedelmi láncok egymással folytatott versenyének meghatározó terepe.

Növeli az importhányadot, rontja a magyar élelmiszeripar pozícióit, beleértve a beruházási kedv csökkentését a folyamatosan változó jogszabályi környezet miatt. Az elszenvedett veszteség pedig csökkenti a kiskereskedelmi beruházásokra rendelkezésre álló pénzügy forrásokat. Az árrésstop meghosszabbításáról vagy kivezetéséről legközelebb februárban dönt a kormány.

Címlapkép: Pixabay