Rekordsebességgel nő a lakossági adósság

A GKI szerint nem arról van szó, hogy egyre többen jutnak hitelhez, hanem arról, hogy akik felveszik, jóval nagyobb összegeket vállalnak, ami látványosan megemeli a havi terheket.

2017 és 2025 első negyedéve között a lakossági hitelállomány kiugró, 118 százalékos bővülést mutatott. Ez a dinamika az utóbbi időszakban sem tört meg: 2024 és 2025 második negyedéve között mért 11,7 százalékos növekedés az EU-ban az ötödik legmagasabb. Ezzel jócskán lekörözzük a régiós szomszédainkat: Csehországban 7,1, Szlovákiában 5,6, Lengyelországban 3,6 százalék volt a bővülés. Az olyan állami programok – mint például az Otthon Start – kétségkívül lendítenek a folyamatokon, újabb rétegeket terelve a hitelpiacra.

A növekedési adatok a háttérben zajló folyamatok miatt különösen aggasztó tendenciákat rajzolnak ki. A GKI rámutat arra, hogy miközben a hitelállomány bővül, a szerződések száma csökken: 2012 óta a szerződésszám 32,4 százalékkal esett vissza, ugyanakkor a fennálló hitelállomány 71,5 százalékkal emelkedett. Ez a képlet azt jelenti, hogy kevesebb, de nagyobb összegű hitelek futnak a piacon, ami így egyenes út a havi törlesztőrészletek emelkedéséhez.

A jelenség oka nyilvánvaló: a jövedelmek és a lakásárak jelentősen megnőttek, 2017 és 2024 között a munkavállalói jövedelmek 104 százalékkal, a hitelállomány pedig 109 százalékkal nőtt, azaz a hitelek növekedési üteme még a jövedelmekét is meghaladta.

Mindeközben a családok vállán lévő teher évről évre nehezebb. Míg 2014-ben még 1668 milliárd forintot fizettek ki a háztartások tőkére és kamatra, 2024-ben ez az összeg már 3075 milliárd forint volt. Ez nominálisan 84 százalékos, reálértéken 11,6 százalékos növekedés tíz év alatt.

Jelenleg a törlesztés a fogyasztás 7,6 százalékát viszi el, ami első látásra kedvezőnek tűnhet a 2012-es 15,3 százalékhoz képest. A kedvező arány azonban megtévesztő, mivel sok háztartás már eleve nem jut hitelhez, illetve a bedőlt, követeléskezelésbe került tartozások már nem rontják a statisztikákat.

A GKI 2025 szeptemberi felmérése szerint a háztartások 38,5 százaléka hitellel terhelt. A leginkább érintett korosztály a 30-asok, akiknek több mint fele, 55,8 százaléka törleszt. A munkanélkülivel élők körében is magas az arány: 50 százalékuk hiteles, náluk a törlesztés a jövedelem 21 százalékát viszi el. A szakmunkások a legeladósodottabbak (43,9 százalék), de a felsőfokú végzettségűek fizetik a legnagyobb havi összeget: átlagosan 98 ezer forintot, ami nettó jövedelmük 23 százaléka.

Összességében, a számok tanulsága szerint a magyar háztartások jövedelmük 15,4 százalékát fordítják hiteltörlesztésre. A GKI értékelése szerint az adósságállomány gyors növekedése és a hitelfelvevői kör szűkülése már érezhetően fogja vissza a fogyasztást, ami az állami költségvetésre is hatással lehet. Az Otthon Start miatt a háztartások hitelfelvétele tovább nőhet, ez pedig közvetlenül hat majd a fogyasztásra és a családi költségvetésekre is.