Számolatlanul áramlanak közpénz százmilliárdok a titkos magántőkealapokba

Tavaly év végéig mintegy 1300 milliárd forintnyi közpénz landolt titkos magántőkealapokban – ez is elhangzott a Transparency International Magyarország (TIM) minapi konferenciáján, amelyet a szervezet a korrupcióellenes világnap alkalmából rendezett meg. 

Néhány év alatt váltak a magántőkealapok a magyar gazdaság egyik legfontosabb, ugyanakkor legkevésbé átlátható intézményeivé. 

A nehezen hozzáférhető adatok ellenére a Transparency International Magyarország (TIM) annyit azért kiderített, hogy 2024 végére összesen 194 magántőkealap működött Magyarországon, melyek együttesen mintegy 4500 milliárd forintnyi vagyont kezeltek. Ez a GDP közel 5,6 százaléka. A magántőkealapok számam néhány év alatt amúgy alaposan megsokszorozódott.

A nyugati féltekén megvan a magántőkealapok helye és szerepe a tőzsdén kívüli vállalatok tőkéhez jutásában, ám Magyarországon ez nem más, mint anonimitást és adóelőnyt kínáló „legalizált offshore struktúra” – hangzott el a konferencián.

Az állami pénzek ennek megfelelően előszeretettel találták meg ezeket a konstrukciókat, tavaly év végéig az Orbán-kormány több mint 1300 milliárd forintot pumpált a magántőkealapokba.

Az állami pénzekkel 51 magántőkealapot, nagyjából minden negyedik ilyen szervezetet stafírozott ki a magyar állam a TIM kutatása szerint. 

A magántőkealapokba tett állami tőkének jellemzően öt szervezet volt a forrása: az MFB-csoport, az Eximbank, a Pallas Athéné Alapítvány, a Nemzeti Tőkeholding és a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány. 

Ahol pedig sikerült tulajdonosokat is azonosítani, ott ugyanazok a nevek térnek általában vissza a kedvezményezetti körben: Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, valamint hozzájuk köthető üzleti körök voltak azok, akiknél az állami pénzek valamifajta konstrukcióban landoltak. 

A TIM szerint nem világos ugyanakkor, hogy az állam valódi piaci befektetőként viselkedik-e ezekben az esetekben, vagy a rendszerben burkolt állami támogatások áramlanak magánérdekekhez.

Alapvető probléma továbbá, hogy magántőkealap hátterű cégek százai nyernek ezermilliárdos nagyságrendű állami tendereket, ami Zsiday Viktor befektetési szakember szerint magyarázatot adhat a magyar gazdaság régiós átlagot alulmúló, szánalmas növekedésére is, mert mint mondja a „mutyiszféra” így rombolja le a versenyszférát.

Szóba került a korrupcióellenes világnapon tartott konferencián természetesen, hogy egy esetleges kormányváltás után milyen törvényes út nyílna a közpénzek visszaszerzésére, ám az is elhangzott, hogy ehhez először teljes körű átláthatóságra lenne szükség, ami pont az egész rendszer lényegével megy most szembe.