Egyre gyorsabban adósodnak el a magyarok
Nagyot nyerészkedtek a bankok az Otthon Start Programon, amelyhez a piacinál jóval magasabb kamatokkal adnak kölcsönt. A 3 százalékos fix kamat különbözetét az állam fizeti, azaz végső soron az adófizetők.
A Magyar Nemzeti Bank friss számai alapján felgyorsult a magyar háztartások eladósodása, különösen a lakáshitelek piacán, ahol az új, 3 százalékos állami lakáshitelprogram teljesen átírta a korábbi trendeket. Októberben minden korábbi rekord megdőlt: a bankok egyetlen hónap alatt 257,5 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak, ami történelmi csúcsnak számít.
A korábbi rekord 2022 májusában született, akkor 153 milliárd forint volt a havi kihelyezés. Ezt követően a kamatemelések hatására a lakáshitelezés gyakorlatilag összezsugorodott, most azonban az állami program hatására hirtelen újra felpörgött a piac. Az októberi adat ugyanakkor nem feltétlenül egyszeri kiugrás: a hitelkérelmek feldolgozása torlódott, így novemberben is magas forgalom alakulhatott ki, míg decemberben – az ünnepek és az Otthon Start Program (OSP) kereteiben elérhető lakások kifutása miatt – már visszaesés várható.
A rekordforgalommal párhuzamosan a kamatok is emelkedtek. Októberben a lakáshiteleket átlagosan 7,76 százalékos kamattal folyósították, ami 0,7 százalékponttal magasabb a szeptemberi és 1 százalékponttal az augusztusi átlagnál.
A jegybanki adatok alapján ez arra utal, hogy a bankok a mesterségesen megugró keresletet kamatemeléssel követték le.
Különösen feltűnő, hogy a támogatott hitelek drágábbak lettek a piaciaknál: az Otthon Start Program keretében nyújtott kölcsönöket átlagosan 8,14 százalékos kamattal adták, miközben a tisztán piaci lakáshitelek már 6,26 százalékos kamattal is elérhetők voltak. A különbséget nem az ügyfelek, hanem az állam – vagyis végső soron az adófizetők – állják.
Az OSP nemcsak a hitelezést, hanem a lakáspiacot is felpörgette: 20 százalékot meghaladó lakásár-emelkedés következett be, miközben októberben önmagában 205 milliárd forintnyi OSP-hitelt folyósítottak.
Ugyanakkor az MNB adatai arra is rámutatnak, hogy az októberi csúcs részben az előző hónapok visszafogottabb aktivitását kompenzálta. Augusztusban és szeptemberben a kivárás dominált, az első OSP-kérelmek csak szeptemberben jelentek meg. Ha az augusztus–októberi időszakot együtt vizsgáljuk, akkor a havi átlag 158 milliárd forint, ami már csak mérsékelten haladja meg a 2025 májusi szintet.
Nemcsak a lakáshitelezés, hanem a személyi hitelek piaca is erőteljesen bővül. Októberben a háztartások 99 milliárd forintnyi személyi hitelt vettek fel, míg szeptemberben még 106 milliárd forint volt a szerződéses összeg. Az év első tíz hónapjában összesen 953 milliárd forintnyi személyi kölcsönt folyósítottak, ami 37 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az átlagos kamatszint októberben 15 százalék volt, ami ugyan csökkenést jelent a tavalyi 16,7 százalékhoz képest, de továbbra is magasnak számít.
Az MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentése szerint 2025 első felében történelmi csúcsra emelkedett a személyi hitelek új kibocsátása: hat hónap alatt több mint 500 milliárd forintnyi ilyen kölcsönt vettek fel a háztartások, ami 40 százalékos éves növekedés. A jegybank szakértői szerint a bővülést nemcsak a kereslet növekedése, hanem az online hitelezés terjedése, a magasabb hitelösszegek, az előre jóváhagyott hitelek és a ráfolyósítások is hajtják. Utóbbi esetben a bankok a meglévő hitelkereteket emelik meg, kihasználva a kamatcsökkenést, így a törlesztőrészlet változatlan marad, miközben az adósság nő.
