Az MNB is a választás előtti 1700 milliárdos osztogatás miatt aggódik

Az MNB számításai szerint az Orbán-kormány jövő év elején a GDP több mint két százalékának megfelelő összeget pumpálhat a gazdaságba különféle adókedvezményekkel és juttatásokkal. A probléma csak az, hogy a várhatóan 5 százalékos költségvetési hiány mellett ennek nincs valódi fedezete.

2026 elején újra felpörögnek a választás előtti költekezések, januártól jelentősen nőnek a családi adókedvezmények, miközben újabb csoportok kapnak teljes személyi jövedelemadó-mentességet. Az intézkedések politikai indoklása a gyermeknevelés támogatása, a jegybanki számítások azonban azt mutatják, hogy a csomag súlyos terhet ró a költségvetésre.

Az év elejétől 50 százalékkal emelkedik a családi adókedvezmény, valamint életbe lép a kétgyermekes, 40 év alatti anyák teljes szja-mentessége. A kormány már korábban adómentességet biztosított a négy- vagy többgyermekes nőknek, majd idén októbertől a háromgyermekeseknek is. Az új szabályozás egyik vitatott eleme, hogy az adómentesség nemcsak az aktívan gyermeket nevelőkre vonatkozik, azok is megkapják, akiknek gyermekeik már nagykorúak.

A kétgyermekes anyák esetében az adómentesség bevezetése fokozatos lesz. Januártól csak a 40 év alattiak élhetnek vele, a jogosulti kör 2027-től az 50 év alattiakra, 2028-tól a 60 év alattiakra, 2029-től pedig minden kétgyermekes nőre kiterjed. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint 110–120 ezer nőt érint az első lépcső, amelynek költségvetési hatása 2026-ban mintegy 120 milliárd forint. Az MNB ennél óvatosabb becslést adott: szerintük a kiadás a GDP 0,1 százalékát, nagyjából 90–95 milliárd forintot tesz ki – írta a Népszava. 

A NAV tájékoztatása szerint az adómentesség már a 2026 februárjában kifizetett, januári munkabérekre is érvényesíthető. A kedvezmény igénybevételéhez adóelőleg-nyilatkozatot kell benyújtani, elektronikusan vagy papíron.

Ezzel párhuzamosan tovább nő a családi adókedvezmény összege. Júliusban már volt egy 50 százalékos emelés, januártól pedig újabb ugyanekkora növekedés jön, vagyis fél éven belül megduplázódik a kedvezmény. Egy gyermek után havi 20 ezer, két gyermek esetén gyerekenként 40 ezer, három vagy több gyermeknél pedig fejenként 66 ezer forinttal csökkenthető az adóteher. A kedvezmények kombinálhatók: miközben az anya élhet az szja-mentességgel, a családi adókedvezményt akár a tb-járulékokra, akár az apa szja-jára lehet elszámolni.

Az MNB szerint önmagában a családi adókedvezmény bővítése a GDP 0,3 százalékának megfelelő bevételkiesést okoz, ami 2026-ban körülbelül 270 milliárd forint. A háromgyermekes nők adómentessége további 180 milliárd forintot vesz ki a költségvetésből. Így az szja-t érintő kedvezmények együttesen évente mintegy 540 milliárd forintos kiesést jelentenek. A jövő évi költségvetés 4837 milliárd forint szja-bevétellel számol, vagyis az állam bevételeinek több mint tizedéről mond le ezekkel az intézkedésekkel.

A választási pénzszórás másik nagy tétele a fegyverpénz. Az MNB becslése szerint ez a GDP fél százalékának megfelelő, mintegy 450 milliárd forintos kiadást jelent. A juttatást a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai kapják meg, a 2025 végén érvényes féléves illetményük összegében. A fegyverpénz kifizetése az Orbán-kormány gyakorlatában négyévente, rendszerint a választások előtti hónapokban történik.
A jegybank számításai szerint az elmúlt időszakban bejelentett további programok – a munkáshitel, a vidéki otthonfelújítási támogatás, a 14. havi nyugdíj, valamint az Otthon Start Program – együttvéve 2026-ban a GDP 2,2 százalékának megfelelő kiadást jelentenek.

Mindez különösen problémás annak fényében, hogy a költségvetési hiány jövőre a GDP 5 százaléka körül alakulhat. Az MNB szerint, ha ezek az intézkedések elmaradtak volna, a deficit érdemben alacsonyabb lenne, és a következő években kisebb megszorításokra lenne szükség a költségvetés egyensúlyba hozásához.

A GDP 2,2 százaléka 2026-ban hozzávetőleg 1980 milliárd forintot jelent, egy 90 ezer milliárd forintos nominális GDP-vel számolva. Bár a kormány ennél magasabb, közel 96 ezer milliárdos GDP-t vár, a jelenlegi növekedési kilátások alapján ez bizonytalan. Az MNB szerint a kiáramló jövedelmek egy része visszacsorog az államkasszába: a háztartások a többletjövedelem mintegy 60 százalékát fogyasztásra, egyharmadát megtakarításra fordíthatják. A fogyasztás élénkülése áfabevételeket generál, így a nettó költségvetési hatás „csak” a GDP 1,9 százaléka lehet.
Ez azonban még így is körülbelül 1710 milliárd forintos tényleges költségvetési kiesést jelent, miközben a jegybank szerint a háztartások jövedelme mindössze 3,2 százalékkal nőhet 2026-ban az intézkedések hatására.