Ebben a munkában biztosan nem fáradt el az ÁSZ: mindössze 13 állami „civil szervezetet” ellenőriztek

Az Állami Számvevőszék a közélet befolyásolására alkalmas civil szervezeteket ellenőrzött – meglehetősen sajátos módon. A közhiteles nyilvántartás szerint 4668 ilyen egyesület vagy alapítvány működik az országban, ezek közül azonban mindössze nagyjából egy tucat gazdálkodását vizsgálták 2021–2024 között, míg további 21 esetben a támogatások felhasználását ellenőrizték idén.

A hivatalos meghatározás szerint azok a civil szervezetek tartoznak ebbe a körbe, amelyek mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot. Kivételt képeznek a pártalapítványok, a kölcsönös biztosító egyesületek, a szakszervezetek, a sportegyesületek, a vallási közösségek és a nemzetiségi szervezetek – írja a Népszava.

Az egyesülési jog biztosítja, hogy bárki létrehozhasson civil szervezetet valamely társadalmilag hasznos cél megvalósítására. Ezek a szervezetek elméletileg közvetítő szerepet töltenek be az állam és a társadalom között, segítve a társadalmi problémák felismerését és kezelését. Magyarországon azonban az állam közérdekű alapítványokon keresztül működtet egyre több felsőoktatási intézményt is, aminek következtében az alapítványi modellre átállt egyetemeket kizárták az uniós ösztöndíj- és kutatási programokból. Ide sorolható több, a kulturális életet befolyásoló alapítvány, valamint a kormánypárti ideológia terjesztésében kulcsszerepet játszó Mathias Corvinus Collegium is. Az ÁSZ által vizsgált összesen négy alapítvány között ezek valamiért nem szerepeltek.

A megjelölt 4668 civil szervezet mérlegfőösszege 2024-ben meghaladta a 6160 milliárd forintot. Összehasonlításképpen: az ország teljes költségvetési bevétele abban az évben mintegy 34 ezer milliárd forint volt, míg a költségvetési hiány elérte a 4100 milliárd forintot.

Vagyis az egyesületi és alapítványi vagyonok együttes értéke az állami hiány másfélszeresét tette ki. A közérdekű feladatokat ellátó alapítványok összvagyonának közel felén – 3058 milliárd forinton – mindössze 34 szervezet osztozik. Az alapítványok átlagos vagyona 2,3 milliárd forint volt, míg az egyesületeké „csak” 230 millió forint. Az ÁSZ megállapítása szerint az alapítványok nagyobb befolyásolási lehetőséggel rendelkeztek.

A korábban említett, 1996-ban alapított Mathias Corvinus Collegiumot működtető Tihanyi Alapítvány nem került be a vizsgált szervezetek közé, noha az MCC 2020-ban vált közérdekű vagyonkezelővé, és az Orbán-kormány rövid időn belül mintegy 500 milliárd forint értékű vagyont juttatott neki. A Mol- és Richter-részvények mellett 130 milliárd forint készpénzt, valamint több nagy értékű ingatlant – köztük gellérthegyi és Somlói úti épületeket – kapott, amelyeket azóta további ajándékingatlanok követtek.

Szintén kimaradt a volt köztársasági elnök, Áder János által felügyelt Kék Bolygó Alapítvány, amely 2026 februárjában nettó 7 milliárd forintot költ egyetlen rendezvényre, a Planet Budapest Innovatív Fenntarthatósági Kiállításra és Élményprogramra. Nem szerepel a vizsgáltak között az eredetileg a kínai Fudan Egyetem építésére létrehozott, majd Tudás-Térre átkeresztelt alapítvány sem, amely 2021-ben 600 millió forint tőkét, 6 milliárd forint fejlesztési forrást és összesen 17,8 hektárnyi ingatlant kapott 12,7 milliárd forint értékben.

Az ÁSZ összesen 13 civil szervezet 2021–2024 közötti gazdálkodását, valamint 21, 2025-ben kiosztott támogatás felhasználását vizsgálta. A vizsgált szervezetek közül négy működött alapítványi formában, ötnek Budapesten volt a székhelye. Köztük szerepelt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), amely a szerencsejáték-bevételekből finanszírozott, évi 10 milliárd forint feletti költségvetéssel rendelkező intézmény, irányítását Bús Balázs korábbi óbudai polgármester (Fidesz) látja el.

Vizsgálták a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztő Zrt.-t is, amelynek pénzköltéseit a Transparency Internationalnek kellett peres úton feltárnia. Szintén ellenőrzés alá került a Tempus Közalapítvány, amely az Erasmus helyett létrehozott Pannónia ösztöndíjprogramot, valamint a Stipendium Hungaricumot működteti – utóbbira tíz év alatt mintegy 300 milliárd forintot költöttek.

Az ÁSZ által vizsgált Bethlen Gábor Alapkezelő legutóbb azzal került reflektorfénybe, hogy pályázat nélkül, két nap alatt kapott 300 millió forintos támogatást egy, a Tisza Párt lejáratására létrehozott Mesterséges Intelligencia Kutatóintézet finanszírozására, a honvédelmi miniszter személyes ajánlása alapján.

„A szervezetek a támogatásokat eredményesen használták fel” – állapította meg az ÁSZ. Kiemelték, hogy a vizsgált szervezetek programjai és rendezvényei 11 esetben „széles körű médiajelenléttel” bírtak. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a 13 szervezet közül öt nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően készítette el a beszámolóját. Kilenc működtetett saját honlapot, de közülük csupán kettő tett eleget a közzétételi kötelezettségének. Három szervezet nem tette közzé a számviteli beszámolóját, további három pedig hiányosan.

A 21 vizsgált támogatásból 16 esetben határidőre elszámoltak, 15-nél pedig a felhasználást igazoló bizonylatokat is benyújtották. Az Európai Számvevőszék viszont jóval kritikusabb volt: a magyar helyzetet is elemző idei különjelentésük szerint a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott uniós finanszírozás átláthatósága továbbra sem kielégítő.