Újravizsgálják a Paks II. állami támogatását, miközben már elment rá 700 milliárd forint

Hiába beszél a kormány közelgő betonöntésről, az Európai Bizottság szerint jelenleg nincs érvényes uniós jóváhagyása a Paks II. állami támogatásának. A projekt jogi helyzete visszakerült a kiindulópontra, miközben már mintegy 700 milliárd forint közpénz tűnt el egyelőre egyetlen munkagödörben.

Miközben az Orbán-kormány washingtoni tárgyalásai után sikerként kommunikálta, hogy az orosz részvételű paksi bővítés amerikai szankciók alóli mentességet kapott, Brüsszelből egészen más üzenet érkezett. Az Európai Bizottság írásban jelezte, hogy a Paks II.-höz kapcsolódó állami támogatás jelenleg nem rendelkezik hatályos uniós engedéllyel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden további kifizetés jogilag támadható, és akár visszafizettethető is lehet – írja a Népszava.

A helyzet előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága 2025. szeptember 11-én megsemmisítette az Európai Bizottság 2017-es határozatát, amely korábban jóváhagyta a beruházás állami támogatását. A döntés Ausztria keresete nyomán született, és arra jutott: a Bizottság nem vizsgálta kellő mélységben, jogszerű volt-e, hogy a magyar állam közbeszerzési eljárás nélkül bízta meg az orosz Roszatomot a kivitelezéssel.

Lakos Eszter, a Tisza EP-képviselője erre reagálva írásbeli kérdésben fordult a Bizottsághoz, a projekt aktuális jogi státuszáról érdeklődve. Teresa Ribera, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke válaszában egyértelművé tette: 

„Az állami támogatást jóváhagyó határozat hatályát vesztette (…) A határozat megsemmisítését követően az állami támogatások ellenőrzési eljárása ismét a EB-hez került, visszajutva a határozat elfogadását követő szakaszba.”

Ez a megfogalmazás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Paks II.-höz szükséges uniós jóváhagyás folyamata elölről indul. A Bizottságnak újra értékelnie kell, hogy a projekt – különösen a közbeszerzés mellőzése és az orosz kivitelező kiválasztása – összhangban van-e az uniós versenyjoggal. Ha arra jutnak, hogy a beruházás tiltott állami támogatást tartalmaz, az eddig kifizetett és a jövőben felhasznált összegeket is vissza kell fizetni.

A tét különösen nagy, hiszen a projektre eddig nagyjából 700 milliárd forintot költöttek el, miközben a tényleges építkezés még el sem kezdődött. A kockázat az úgynevezett első betonöntés után válik igazán jelentőssé, mivel ezt követően indulnak a legdrágább kivitelezési fázisok. Ennek ellenére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter továbbra is azt állítja, hogy minden szükséges engedély rendelkezésre áll, és a betonozás 2026 februárjában megkezdődhet.

A brüsszeli jelzések azonban inkább arra utalnak, hogy a kormány kész helyzetet próbál teremteni a választások előtt, vállalva annak kockázatát is, hogy az elindított munkálatok utólag jogszerűtlennek minősülnek. Ha valóban megkezdődik a betonöntés, Paks II. formálisan az egyetlen „épülő” atomerőmű lenne Európában, miközben más, korábban indult projektek már a tesztüzem fázisában járnak.

Ahogy arról Szijjártó Péter külgazdasági miniszter nem győz beszámolni: az első beton öntését (amikortól a beruházás hivatalosan is épülő erőműnek minősítendő) február 5-re tervezik. A dátumot viszont érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen az építkezés megkezdését jelölő „első betonöntés” időpontját először 2019-re jósolták, és azóta újabb és újabb dátumokat jelentenek be.

Fotó: Wikimedia