Csak a hangárból sikerült kiállni: a repülőrajt elmaradt

A recessziót sikerült elkerülnie a magyar gazdaságnak, de a kormány által várt 4 százalék feletti növekedésből jó, ha 0,4 százalék lesz. Nem jöttek be a kormány tervei, egyedül a lakossági fogyasztás moccant meg, emiatt lehetett stagnálás közeli növekedés 2025-ben.

Gazdasági semlegesség, új gazdaságpolitika és repülőrajt – ezek voltak a kormány legfontosabb üzenetei 2024-ben az idei évre vonatkoztatva, amelytől a gazdasági növekedés felgyorsulását várták. És bár még nincsenek meg a végleges adatok a gazdaság 2025-ös teljesítményéről, érdemes felidézni, hogyan, hová jutottunk.

Kincstári optimizmus

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 2024 év elején 4,1 százalékos GDP-növekedést jósolt 2025-re. Azt mondta, hogy a 2024-es „újraindítás” után 2025 a „lendületvétel” éve lesz. Amikor a kormány 2024 őszén benyújtotta – furcsa módon az amerikai elnökválasztás utánra halasztva – a 2025-ös költségvetés tervezetét, a gazdasági növekedésre vonatkozó prognózis 3,4 százalékra szelídült.

Ez is túlzó kincstári optimizmusnak számított akkor, mivel a nemzetközi intézmények – az Európai Bizottság vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – és független elemzők óvatosabbak voltak, és inkább 1,8-2,5 százalék közötti bővülést tartottak reálisnak.

A kabinet azonban ekkor még úgy gondolta, hogy a jelentős reálbér-emelkedésnek köszönhetően a lakossági fogyasztás dinamikusan fog bővülni. Akkor még arra számított a kabinet, hogy a beruházások élénkülni fognak, és különösen az autóiparban felfutnak az új termelőegységek, például a debreceni BMW-gyár.

Sokat vártak az új gazdasági akciótervtől is. A 21 pontos intézkedés között volt a munkáshitel és a Demján Sándor-program is, ami a kis- és közép vállalatokat (kkv) célozta. A kabinet szerint, ha a külső környezet (főleg a német autóipar) gyengélkedik is, Magyarországnak a keleti és nyugati tőke találkozási pontjaként saját növekedési pályára kell állnia.

Befuccsolt akcióterv

Ezt szolgálta az akcióterv. Érdemes felidézni a legfontosabb pontokat. Az egyik célkitűzés a családok vásárlóerejének növelése volt, vagyis, hogy több pénz maradjon a lakosság zsebében, ami a fogyasztás növekedésében csapódik majd le. Ennek érdekében döntött arról a kormány, hogy két lépcsőben (2025 közepén és 2026 elején) megduplázzák a gyermekek után járó adókedvezményt. Bevezették a munkáshitelt, a 17-25 év közötti, dolgozó fiatalok számára elérhető, maximum 4 millió forintos, kamatmentes és szabadon felhasználható hitelkonstrukciót. Elindították azt a béremelési programot, amelynek az a célja, hogy a következő években a magyar átlagbér elérje az egymillió forintot.

A kormány 15 év után felismerte, hogy a lakhatási válság akadályozza a növekedést, ezért az alábbi lépéseket jelentette be. Szigorítottak a rövidtávú lakáskiadás szabályain, ami az Airbnb-piacot érintette. Budapesten két évre felfüggesztették a rövid távú lakáskiadási engedélyek kiadását, és jelentősen emelték az átalányadót. 2025-ben adómentesé vált a magánnyugdíjpénztári egyenlegek lakásfelújítási vagy -vásárlási költése. Továbbá a SZÉP-kártyán lévő keret egy része felhasználhatóvá vált felújítási munkálatokra. A kabinet emellett kollégiumépítési programot hirdetett, kifejezetten a felsőoktatásban tanulók számára.

A Demján Sándor-program a kis- és középvállalkozások megerősítését célozta meg. Új tőkefinanszírozási lehetőségek a hazai cégeknek, beruházási támogatások, adminisztrációcsökkentés és digitalizációs támogatás, amelynek segítségével a kkv-k modern szoftvereket vásárolhattak és szélesebb körben alkalmazhatták a mesterséges intelligenciát.

A terv azt volt, hogy a fogyasztás (családok), a lakásépítés (ingatlanpiac) és a hazai cégek beruházásai együttesen képesek lesznek ellensúlyozni a gyengébb európai (német) ipari teljesítményt. Orbán Viktor miniszterelnök ezt nevezte „gazdasági semlegességnek”, ahol a magyar gazdaság nem csak egyetlen iránytól (Nyugat) függ, hanem belső erőforrásokra és az ázsiai befektetésekre is alapozhat.

A tervek nem jöttek be. A kabinet év folyamán 2,5 százalékra csökkentette a GDP-növekedés mértékét, majd év vége felé elismerte, hogy 0,5-1 százalék között nőhet 2025-ben a gazdaság. Elemzők már az év során figyelmeztettek, hogy a kormányprogram túl nagy elvárásokat fogalmazott meg és nem vette figyelembe a realitásokat.

A rendelkezésre álló adatok szerint a lakossági fogyasztás 3,5 százalékkal bővült, ami arra volt elég, hogy a magyar gazdaság elkerülje a recessziót. A lakosság inkább megtakarított, mert bizonytalannak érezte a körülményeket, az infláció ugyanis magas, 4-5 százalékos szinten ragadt.

Utolsó harmadban

A 2025-ös esztendő a „beruházások mélyrepüléseként” kerül feljegyzésre a gazdaságtörténelemben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyers adatai alapján az első negyedévben -12,1. a másodikban -8, a harmadikban -3,8 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest a beruházások volumene.

A német ipar válságát és az európai konjunktúra gyengélkedését nem sikerült más piacokon pótolni, emiatt a magyar export és az ipari termelés (különösen a jármű- és akkugyártás) az év nagy részében zsugorodott. A magyar ipar sem tudta kihúzni a gazdaságot a recesszió-közeli állapotból.

Bár még nincsenek végleges adatok 2025-re vonatozóan, de az eddigi teljesítmény alapján a magyar gazdaság 0,4-0,6 százalékkal bővülhetett. Az Európai Unióban a lista utolsó harmadában van ezzel az eredménnyel Magyarország. A lista elejét Írország 9 százalék feletti, és Lengyelország, Ciprus, Málta, Horvátország, Bulgária, Litvánia, Spanyolország 3 százalék körüli növekedéssel vezeti.