Nagyobb volt a drágulás tavaly, mint 2024-ben

Az infláció 4,4 százalék volt tavaly, miközben 2024-ben 3,7 százalékkal emelkedtek az árak. Az árrésstop bevezetése és kiterjesztése sem segített. Év végére 3,3 százalékra szelídült az áremelkedések üteme. Idén 3-3,5 százalékos lehet az infláció.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint tavaly decemberben átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az árak éves alapon. Az utolsó hónap adatközlésével együtt az is kiderült, hogy az infláció 4,4 százalékos volt 2025-ben.

Tavalyelőtt 3,7 százalékos volt az infláció, vagyis tavaly gyorsult az árak emelkedési üteme, pedig a kormány rengeteg intézkedést hozott a drágulás megfékezésére. A kabinet 2025 márciusában vezette be az úgynevezett árrésstoppot, amely az árstopok finomított változata volt.

Mintegy 30 alapvető élelmiszer esetében a kiskereskedők árrése nem haladhatta meg a beszerzési ár feletti 10 százalékot. Május 19-től az intézkedést kiterjesztették a drogériákban kapható háztartási termékekre (például mosogatószer, mosópor, tusfürdő, papírzsebkendő) is, ahol az árrés mértékét a 2025. januári szinten maximalizálták.

A kormány bővítette az Online Árfigyelőt, amely lehetővé tette a fogyasztók számára a napi árak összehasonlítását a nagy áruházláncoknál. Ez az eszköz a kiskereskedelmi verseny fokozásán keresztül közvetve segítette az árak alacsonyan tartását. Emellett a kabinet több szektorral is tárgyalásokat folytatott az indokolatlan áremelések elkerülése érdekében. A bankok és távközlési cégek esetében önkéntes megállapodások keretében több szolgáltató vállalta díjai befagyasztását vagy mérséklését tavaly.

A kormány többször felszólította az üzemanyag-kereskedőket, hogy áraikat tartsák a szomszédos országok átlagán, ellenkező esetben beavatkozást helyezett kilátásba.

Felemás eredmények

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a KSH friss adatközlése szerint tavaly decemberben folytatódott az infláció csökkenése, ugyanakkor a friss adat némiképp keserű szájízt hagy maga után. A decemberi 3,3 százalékos inflációs ráta ugyanis meghaladja a piaci konszenzust. Havi alapon az árszint minimálisan, 0,1 százalékkal nőtt csupán. Az éves alapú mutató novemberhez képesti 0,5 százalékpontos lassulása mögött tehát részben az alacsony havi átárazás, részben pedig a bázishatás húzódik meg.

„A havi alapon régóta meglehetősen mérsékelt inflációs ráta ellenére az alapfolyamatok továbbra sem tekinthetőek egyértelműen kedvezőnek. Erről árulkodik a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató alakulása, amely csökkent ugyan, de még mindig nincs összhangban a háromszázalékos jegybanki árstabilitási céllal, hiszen 3,8 százalékon áll” – tette hozzá.

Az elemző szerint a legnagyobb meglepetés a szolgáltatások áremelkedése volt. „Meglehetősen karakteridegen folyamatot lehet látni ugyanis. Év végén alapvetően alacsony szokott lenni az egyhavi átárazás mértéke, főleg szezonális hatások következtében” – vélekedett Virovácz. Ezzel szemben 2025 decemberében havi alapon 0,8 százalékkal emelkedett a szolgáltatások árszínvonala.

Az elemző szerint legutóbb ilyet 2022-ben, a hazai inflációs sokk csúcsán láttunk, akkor is ekkora volt a decemberi áremelés a szolgáltatások esetében, vagyis rekordbeállításról beszélhetünk.

Jelentősebben nőtt a testápolási, egészségügyi szolgáltatások ára, a távolsági utazás is komolyabban drágult. „Az igazán kiemelkedő tétel azonban a teherszállítás esetében látszik. A 9,5 százalékos havi drágulás összefüggésben lehet az útdíjak jelentős emelkedésével, amire drasztikus áremeléssel reagálhattak a fuvarozók” – hangsúlyozta.

Komolyabban nőtt a telefon, internet szolgáltatás díja is, amely elvileg önkéntes árkorlátozás alá esik. A magas havi infláció mögött vélhetően valamely előfizetői csomag kivezetése, átalakítása állhat a még mindig alakuló piacon.

Elmúlt a forinterősödés hatása

„A vélhetően gyenge november és az akkori leárazások után decemberben a belföldi turisztikai helyek komolyabban árat emeltek az ünnepi szezonra, ami szintén hozzájárult a magas szolgáltatásinflációhoz” – tette hozzá.

Az élelmiszerek ára havi alapon mérséklődött, összhangban a globális árfolyamatokkal és a kibővített árrésstop intézkedéssel. A szeszes italok, dohányáruk ára decemberben a vártnál némileg kevésbé emelkedett, amit a ruházkodási cikkek kismértékű drágulása ellensúlyozott.

„Decemberben megállt a forint erősödése és ez megakasztotta a tartós fogyasztási cikkek kedvező inflációs folyamatát is, ugyanis a 0,4 százalékos áremelkedés, különösen a karácsonyi szezonban némileg szokatlannak nevezhető” – vélekedett Virovácz.

Az éves infláció 3,8-ról 3,3 százalékra csökkent, főként az üzemanyagok és az élelmiszerek éves bázisú inflációjának mérséklődése miatt. Ezzel szemben gyorsult a szolgáltatások éves alapú inflációs rátája. „Ami az infláció szerkezetét illeti, továbbra is a szolgáltatások inflációja a legnagyobb hozzájáruló, amely mellett az élelmiszerek, szeszes italok, dohányáruk tesznek ki még egy jelentős tételt. Ezek együtt önmagukban 3,1 százalékos inflációt generálnak” – tette hozzá.

Az elemző szerint érdekes kérdés, hogy a szerteágazó és erős szolgáltatásinfláció miként alakítja majd a lakossági inflációs várakozásokat, amely még mindig túl magas szinten tartózkodik és nem konzisztens az árstabilitás elérésével.

A következő hónapokban tovább menetelhet lefelé az inflációs ráta a bázishatások következtében. A korábbiakhoz képest azonban felfelé mutató kockázatot jelent a szolgáltatások és tartós fogyasztási cikkek drágulása, valamint a rendkívül hideg januári időjárás, amely a háztartási energiaárak alakulását befolyásolhatja kedvezőtlenül.

Az idei év átlagos inflációs rátáját még nagyban befolyásolja majd az árréstop intézkedések jövője is, de nagy valószínűség szerint számíthatunk egy újabb hosszabbításra. Az ING Bank jelenlegi friss kalkulációja szerint 3–3,5 százalék között lehet az átlagos pénzromlás üteme 2026-ban.

A kormány szerint rendben van az infláció

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben reagált az infláció adatra. A tárca szerint míg egyesek növelnék az adókat és elvennék a 13. havi nyugdíjat, addig a kormány emeli a béreket, csökkenti az adóterheket (pl. 11 százalékos minimálbéremelés, 40 év alatti kétgyermekes anyák adómentessége, családi adókedvezmény megduplázása) és bevezeti a 14. havi nyugdíjat.

A Nagy Márton vezette NGM szerint a békegazdaság megerősítése lehetővé teszi, hogy több jusson a dolgozók, a családok és nyugdíjasok zsebébe. „Az árréscsökkentés jelentősen hozzájárul az infláció csökkentéséhez, az árak kordában tartásához. Ezért az intézkedést a kormány nemcsak meghosszabbította 2026 február 28-ig, hanem ki is terjesztette, újabb 13 termékkategóriára” – közölte a minisztérium.