Európa-rekorder lakásárak mellett a bérek csúnyán lemaradtak hazánkban

Tíz év alatt közel a négyszeresükre nőttek a magyarországi lakásárak, miközben a bérek jóval lassabban emelkedtek. Az Eurostat és a KSH adatai szerint ma lényegesen kevesebb lakást lehet megvásárolni egy átlagfizetésből, mint akár egy évtizeddel ezelőtt.

Az Európai Unión belül Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak 2015 és 2025 között – derül ki az mfor összegzéséből. Az Eurostat friss statisztikái alapján a hazai ingatlanárak tíz év alatt 275 százalékkal nőttek, ami azt jelenti, hogy közel a négyszeresükre drágultak. Ez messze meghaladja az uniós átlagot, ahol ugyanezen időszakban 63,6 százalékos volt az áremelkedés. A rangsorban második Portugália is jóval lemaradt Magyarország mögött, ott „mindössze” 169 százalékos drágulást mértek.

A különbség éves bontásban is látványos: Magyarországon az ingatlanárak átlagosan évi 14,1 százalékkal emelkedtek, míg az Európai Unió egészében ez az ütem csupán 5 százalék volt. Bár a magyar bérek is jelentősen nőttek az elmúlt évtizedben, a keresetek emelkedése nem tudta tartani a lépést a lakásárak elszabadulásával.

A KSH adatai szerint a havi nettó átlagkereset 2015 óta 162 391 forintról 476 600 forintra nőtt, ami összesen 193,5 százalékos emelkedést jelent, évi átlagban 11,4 százalékot. Ez azonban elmarad a lakásárak növekedési ütemétől, ami egyre romló lakásmegfizethetőségben csapódik le.

Míg 2013 környékén egyhavi nettó átlagbérből még több mint 1 négyzetméter használt lakást lehetett vásárolni, addig 2025-re ez az érték 0,7–0,9 négyzetméterre csökkent. Új építésű lakások esetében a visszaesés még drasztikusabb: a korábbi 0,50 négyzetméterről 0,33–0,39-re esett az egyhavi bérből megvásárolható alapterület.

2007-ben egy nettó átlagkeresetből 0,69 négyzetméter használt és 0,44 négyzetméter új lakás jött ki. A 2008-as gazdasági válság után, az árak stagnálásának és csökkenésének köszönhetően átmenetileg javult a helyzet: 2013-ban egyhavi bérből már 1,04 négyzetméter használt lakás is megvásárolható volt. Ez a kedvező időszak azonban nem tartott sokáig.

A 2010-es évek második felétől ismét romlani kezdett a megfizethetőség. Használt lakásoknál 2019 óta jellemzően 0,90 alatt marad az egyhavi átlagbérből megvásárolható négyzetméterek száma, míg új lakások esetében 2019 óta egyszer sem érte el a 0,50-et, 2022 óta pedig a 0,40-et sem.

Ez azzal is együtt jár, hogy egy lakás megvásárlásához egyre több évnyi jövedelemre van szükség. Egy 70 négyzetméteres használt lakás esetében 2013-ban még 5,6 évnyi nettó átlagkereset is elegendő volt, 2025-ben viszont már 6,4–8 évnyi. Új lakásoknál a helyzet még nehezebb: míg a legkedvezőbb időszakban, 2016–2017-ben 10,8 évnyi jövedelem kellett egy ekkora ingatlanhoz, addig 2025-ben már akár 15–18 évnyi átlagkereset is szükséges lehet.

A Bank360 összegzése szerint a számok egyértelműen azt mutatják, hogy 2015 óta a bérek növekedése nem tud lépést tartani az ingatlanárak emelkedésével. Bár a 2008-as válság után néhány évig javult a lakásvásárlók helyzete, a piac újraindulásával a lakhatás megfizethetősége ismét folyamatosan romlik Magyarországon.

Kép forrása: Pixabay