Palócz Éva: Három év után már kimondható, hogy a kormány előrejelzései nem megalapozottak

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint három évnyi sorozatos melléfogás után már nem tartható az az állítás, hogy Nagy Márton megalapozott prognózisok alapján beszél a magyar gazdaság kilátásairól. A közgazdász úgy látja: a kormány gazdasági várakozásai rendre elszakadnak a valóságtól, és ezt ma már nem lehet pusztán külső körülményekkel magyarázni.

A HVG-nek adott interjújában Palócz Éva arról beszélt, hogy tavaly is messze elmaradt a kormány által várt gazdasági növekedés. A 3,7 százalékos célszám helyett a magyar GDP mindössze 0,3 százalékkal bővült, majd a kudarc után Nagy Márton azzal védekezett, hogy az elemzők is túl optimista előrejelzéseket adtak korábban. Palócz szerint ez az érvelés fordítva ül.

Úgy fogalmazott: nem a kormány követi az elemzőket, hanem az elemzők kénytelenek figyelembe venni a hivatalos prognózisokat.

 A döntő információk – az állami beruházások volumene, a készülő gazdaságpolitikai lépések, a költségvetési mozgástér – kizárólag az állam kezében vannak. „A nemzetgazdasági tárcának komoly apparátusa van, amely számol, tervez, költségvetést állít össze; mi közben tízen vagyunk” – jegyezte meg.

Mindezek fényében különösen kockázatosnak tartja, hogy a 2026-os költségvetés 4,1 százalékos növekedéssel számol, miközben a Kopint-Tárki legfeljebb 2 százalék körüli bővülést tart reálisnak. Palócz szerint egyáltalán nem biztos, hogy a kormány által feltételezett növekedési pálya teljesülni fog.

Azt is hangsúlyozta, hogy a beruházások alakulása különösen aggasztó képet mutat. Annak ellenére, hogy a vállalatok számára kedvezményes hitelprogramok állnak rendelkezésre, 2022 harmadik negyedéve óta folyamatosan csökken a beruházási aktivitás Magyarországon. Ez éles ellentétben áll a 2016 és 2019 közötti időszakkal, amikor az uniós források gyorsított felhasználása közel 50 százalékos beruházásnövekedést eredményezett.

A közgazdász szerint eleinte még lehetett korrekcióként értelmezni a visszaesést, mára azonban világossá vált, hogy más jelenségről van szó. Olyan folyamatról, amelyre a régióban sincs igazán példa.

Palócz ezt elsősorban a túlzott centralizációval és a magas szintű korrupcióval magyarázza, amelyek elriasztják a vállalkozásokat a fejlesztésektől. Sok cégvezető inkább kivár, mintsem hosszú távú beruházásokba kezdjen.

Korábban a Magyar Nemzeti Bank elemzési igazgatója, Balatoni András arról beszélt, hogy a vállalatok jelentős pénzkészleteken ülnek, így a beruházásoknak nincs likviditási akadálya. Palócz ezzel szemben úgy látja, hogy a vagyon eloszlása rendkívül aránytalan: hatalmas összegek koncentrálódtak kormányközeli körökben. Szerinte ezek a vagyonok jellemzően nem értékteremtő beruházásokban jelennek meg.

„Luxusfogyasztásra, kastélyok és paloták vásárlására, jachtkikötők építésére, külföldi stadionok felvásárlására költik a gazdaságból kicsent pénzeket” – fogalmazott.

Úgy látja, nem véletlen, hogy alig találni példát valódi, GDP-t növelő beruházásokra a politikai kedvezményezettek részéről: az állami pénzek megszerzése másfajta attitűdöt igényel, mint a fejlesztés és az iparkodás.

A választások közeledtével Palócz számít bizonyos költségvetési osztogatásra, de nem olyan mértékben, mint négy éve az szja-visszatérítés idején. Szerinte a választások után – függetlenül attól, milyen összetételű kormány alakul – elkerülhetetlen lesz a költségvetési kiigazítás. Bár uniós források visszaszerzése és akár vagyonadó is javíthatná a bevételi oldalt, ezzel párhuzamosan a kiadások is nőni fognak.

Palócz Éva egy korábbi tanulmányában azt is bemutatta, hogyan alakult át az állami költések szerkezete 2010 óta. Szerinte a régióban sehol sem történt ilyen mértékű átrendeződés, ami önmagában is jól mutatja, mennyire átalakult a magyar állam és a gazdaság működése az Orbán-kormányok idején. Ha ez a szerkezet nem változik, a növekedési ígéretek továbbra is inkább politikai üzenetek maradnak, mint gazdasági realitások.

Címlapkép: Kontroll