Nem a lakossági, sokkal inkább céges magánérdekek sérülnének az orosz gázimport megszűnésével

Az orosz gázimport beszüntetése végső csapást mérne a rezsicsökkentésre, amit pedig leginkább a lakosság szenvedne meg – ez a tételmondat áll régóta a hazai propaganda fókuszában, a G7 portál azonban most az állítás valóságtartalmát vizsgálva arra jutott, hogy a lakosság kitettsége elenyésző lenne, az orosz gázimport leállítását elsősorba az MVM, azaz az állami tulajdonban lévő energiakereskedő cég, no meg a MET, egy magán energiakereskedő cég sínylené meg. 

Az MVM, mint a legnagyobb magyar gázimportőr cég a hosszú távú orosz szerződései révén jelentős mennyiségű földgázt hoz be Magyarországra, és a lakossági piac kiszolgálása mellett jelentős mértékben értékesít az import energiahordozóból piaci áron vállalatoknak, kereskedőcégeknek, és juttat belőle exportpiacokra is. A cég számára jelentős nyereség származik abból, hogy míg beszerzéseit kedvező árakon, addig eladásait, így az exportot is már piaci áron tudja realizálni, mindebből pedig komoly nyereségre képes szert tenni. Az orosz gázimport megszűnése tehát elsősorban ezt az állami kereskedelmi profitot apasztaná, ami az alacsonyabb osztalék és adóbevételek miatt csökkentené az állam bevételét is. 

Ennél egy fokkal érdekesebb a MET esete, itt ugyanis egy alapvetően magán érdekeltségű cégről van szó, az alapítók személyükben közeli kapcsolatban álltak a NER-rel, és a tulajdonosi körben az orosz szál is fellelhető.

A jelenleg svájci székhellyel működő nemzetközi energiakereskedő cég, a MET, eredetileg még a 2000-es évek végén a MOL gázkereskedelmi üzletágából vált ki, és bár kezdetben a magyar energiakereskedő cég volt a fő tulajdonos, mellette magyar üzleti szereplők is megjelentek, többek között Garancsi István és Nagy György. A későbbi években a menedzsment fokozatosan kivásárolta a tulajdonrészeket, így a cég többségi tulajdonosa ma a vezetői kör.

A vállalat korai tulajdonosi struktúrájában offshore hátterű befektetők is megjelentek, köztük az orosz kapcsolatokkal összefüggésbe hozott Normeston. Bár ez a kör később kiszállt, az orosz gázkereskedelem és a kelet–nyugati energetikai kapcsolatok végig fontos szerepet játszottak a cég növekedésében.

A MET elnöke korábban Lantos Csaba volt, aki ma a kormány energiaügyi minisztere, őt a cég élén Lakatos Benjamin váltotta.

Miért is lenne érzékeny veszteség a MET-nek az orosz gáz eltűnése?

A MET csoport az elmúlt másfél évtizedben regionális energiakereskedelmi nagyvállalattá nőtte ki magát, és bár a cég ma már több kontinensen aktív, üzleti modelljének egyik alapja továbbra is a közép- és kelet-európai gázkereskedelem, ezen belül hosszú ideig az orosz források köré szerveződő regionális árkülönbségek kihasználása volt, nyeresége is elsősorban ebből származik.

Itt fontos megjegyezni, hogy az az MVM által importált vagy orosz eredetű gáz egy része rajta keresztül juthat exportpiacokra. 

A cég üzleti modelljének egyik alapja, hogy az elsősorban orosz eredetű gáz beszerzési ára tartósan alacsonyabb volt, mint számos nyugati piacon. A MET alapvetően ezt a különbséget használta ki: olcsóbb forrásból vásárolt, majd drágább piacokon értékesített.

A közép-európai infrastruktúra és kapcsolatrendszer révén a vállalat jelentős export- és újraértékesítési forgalmat bonyolít. Az orosz import megszűnése tehát nem egyszerűen egy beszerzési forrás eltűnését jelentené, hanem az az üzleti modell kérdőjeleződne meg, ami alapján eddig a társaság működött.

Márpedig a svájci székhelyű, magyar alapítású multinacionális energiakereskedő nem egy kispályás az ágazatban. Több mint 20 országban van jelen, a 2024-es konszolidált árbevétele megközelíti a 18 milliárd eurót, az éves gázkereskedelmi volumene pedig kb. 140 milliárd köbméter, ami a magyar fogyasztás sokszorosa.