Versenysemlegesség elfelejtve, a GVH is a kormány kottájából játszik
A választások közeledtével egyre több államigazgatási szerv munkatársa érzi úgy, hogy meg kell szólalni az indokolatlan politikai beavatkozások, a kézi vezérlés gyakorlatának elszaporodása miatt. Most a Gazdasági Versenyhivatal egyik vezető közgazdásza tárta a nyilvánosság elé, hogy miként diszkriminálták vizsgálataik során az ellenzékiként elkönyvelt cégeket, és bántak kesztyűs kézzel a baráti piaci szereplőkkel.
A választások közeledtével egyre több államigazgatási szerv munkatársa érzi úgy, hogy meg kell szólalni az indokolatlan politikai beavatkozások, a kézi vezérlés gyakorlatának elszaporodása miatt. Most a Gazdasági Versenyhivatal egyik vezető közgazdásza tárta a nyilvánosság elé, hogy miként diszkriminálták vizsgálataik során az ellenzékiként elkönyvelt cégeket, és bántak kesztyűs kézzel a baráti piaci szereplőkkel.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) munkáját érő politikai nyomásgyakorlásról számolt Berezvai Zombor, a szervezet vezető közgazdásza a Partizánnak adott interjújában. A GVH elviekben egy autonóm – a kormánytól független – államigazgatási szerv, amely az Országgyűlés felügyelete alatt működik.
A versenyhivatal működését érintő viták azonban az elmúlt egy évben látványosan eltolódtak a politika irányába, a szakmai érvek pedig háttérbe szorultak – mondta Berezvai, állítását pedig számtalan konkrét példával támasztotta alá.
Megemlítette az egyik kirívó esetet, mikor egy NER-közeliként számon tartott üzletember, Kis-Szölgyémi Ferenc cégének problémagyanús fúziójának vizsgálatát állították felsőbb utasításra, aminek meg is lett az eredménye, hiszen a budapesti repülőtéren kétszereplősre szűkült a földi kiszolgálás addigi háromszereplős piaca. A fúzió kapcsán ugyan felmerült, hogy az problémás lehet, ezért vizsgálni is kezdték, a GVH felső vezetése azonban indoklás nélkül leállította a vizsgálatot.
Elmondta, hogy az elmúlt időszakban az is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hivatal kész jelentéseit a kormányzat szája íze szerint fogalmazzák át, ez történt az árrésstoppal kapcsolatban elkészült anyaggal is, amit nem kritizálhattak.
Berezvai beszámolt olyan esetekről is, amikor ugyan a hivatal fellépése jogosnak volt tekinthető egy-egy cég esetében, azok tevékenységükkel valóban sértették a versenyjogot, ám a rájuk kiszabott büntetés irreálisan magas, túlzó volt. Példaként említette a Nitrogénműveket, illetve a Lidlt, esetükben ugyanis érvényesült az a nézet, miszerint a kormányzat által ellenségesnek tekintett cégekről van szó.
Az ellenzékiként elkönyvelt piaci szereplőkkel szemben viszont a hivatal sokkal kritikusabb hangot engedett meg magának, mint a kormánybarátként számon tartottakkal, példaként felhozva a fővárosi taxisrendelet súlyos elmarasztalását.
Személyesen is gyakran megtapasztalta Berezvai a politikai jellegű utasítások hatását, amikor a benzinárstopról készült kritikus tanulmányának kivonatát el kellett távolítani személyes LinkedIn profiljáról, de azt is elmondta, hogy gyakran kellett vizsgálatot indítaniuk cégek ellen olyan névtelen e-mail bejelentések alapján, amelyek valóságalapját még csak ellenőrizni sem tudták.
Az imént elmondottak ellenére Berezvai hangsúlyozta, hogy a GVH-nak szakmailag elhivatott gárdája van, és a hivatal felső vezetése is jóhiszeműen jár el, ám az is igaz, hogy ha nem a politikai nyomásnak megfelelően teszik a dolgukat, akkor elveszíthetik az állásukat. Szerinte Rigó Csaba Balázs, a GVH elnökén is rajta van a politikai nyomás, érzi azt, hogy „ebben a politikai légkörben ezen kívül nem nagyon tehet mást”.
Nyilatkozata miatt Berezvai is számít retorziókra, hiszen az interjúról nem egyeztetett előre a vezetéssel, noha azt a szervezet etikai szabályzata előírná.
A politikai beavatkozást a hivatal munkájába rövid és hosszú távon is károsnak tartja Berezvai, annak szerinte egyértelműn piactorzító hatásai vannak.
Közleményben reagált a Gazdasági Versenyhivatal Berezvai Zombor interjúrája, azt állítva, hogy a GVH irodavezetője ezzel megtámadta a saját kollégáit, és a köztisztviselői esküjét megszegve, egy pártpolitikai műsorban, a választási kampány részévé próbálta tenni a független nemzeti versenyhatóságot, amit a GVH határozottan visszautasít. A GVH válaszközleményében arról ír, hogy ők függetlenek a pártpolitikától, és nem vesznek részt a választási kampányban. Szerintük az interjúban Berezvai egy hivatalban napi szinten előforduló, az egyes szakmai területek közötti szakmai vitákat vitte ki a nyilvánosság elé, amivel a közvetlen kollégái, vezető munkatársai szakmai tisztességét is megtámadta. A közleményben hangsúlyozzák, hogy az interjúban elhangzott konkrét ügyekben a GVH emmlített munkatársai szakmailag indokolt módon, bármiféle külső befolyásolástól mentesen jártak el, és hogy az ügyekben semmilyen külső, politikai befolyásolás nem történt.