Újra egymásnak esett a magyar és a horvát olajtársaság – a MOL most feljelentette a Janafot az Uniónál

Tovább folyik az üzengetés a magyar és a horvát fél között az Adria vezetéken történő olajszállítás feltételeiről, és az árakról. A horvátok azt állítják, ők háromszor olcsóbbak, mint a Barátság vezeték, míg a MOL szerint déli szomszédunk tarifái másfélszer olyan magasak, mint az ukrajnai szakaszé. Közben a MOL az Európai Bizottságnál feljelentette a horvát olajtársaságot, mondván az visszaél monopolhelyzetével.  

Most a MOL reagált a horvát miniszterelnök napokban tett nyilatkozatára, melyben Andrej Plenkovic azt állította, hogy háromszor olcsóbban szállítanák az olajat Magyarországra, mint a Barátság kőolajvezeték.

A Mol azonban most azt írja közleményében, hogy a horvát Janaf több, több mint háromszoros áron számolja a tranzitdíjat, mint a szomszédos, trieszti kikötőből induló és Németországon át Bécsig vezető TAL-vezeték üzemeltetője. 

A Transzalpini Csővezeték (TAL) csővezeték Olaszországot, Ausztriát, Németországot és a Cseh Köztársaságot köti össze, csővezetéket pedig egy nyolc olajtársaságból álló konzorcium birtokolja, köztük olyan cégóriásokkal, mint a Shell, vagy az ExxonMobil.  

A Mol szerint „a horvát árak több mint másfélszer olyan magasak, mint az ukrán szakaszon alkalmazott tarifák, miközben Ukrajna háborúban áll”. A MOL számításai szerint a horvát árat tovább növeli az is, hogy az omisalji kikötőbe érkező árukat a termelő országokból Horvátországig tengeren kell szállítani, ráadásul a horvát vállalat 2022-ben, a háború kitörése után több mint 70 százalékkal növelte a szállítási díját.

A vita ezért is érdemel külön figyelmet, mert Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a horvát vezetéken orosz olaj érkezhessen az országba, azt állítva, hogy ezt nem tiltja semmiféle nemzetközi szankció. Horvátország ezzel szemben egyértelművé tette, hogy szuverén államként következetesen betartja az Európai Unió és az Egyesült Államok által bevezetett szankciókat, és nem hajlandó orosz olajat szállítani Magyarország felé, arra azonban nyitott, hogy más országokból érkező olajszállítmányokat átengedjen.  

A MOL még azt is szükségesnek tartotta kihangsúlyozni, hogy egy jogilag rendezetlen környezetben zajlik a vita, és, hogy a Janaf visszaél Magyarország szorult helyzetével. 

Időközben a MOL közleményben jelentette be, hogy szlovák leányvállalatával, a Slovnafttal közösen feljelentette a horvát kőolajszállító vezetéket üzemeltető horvát Janaf vállalatot monopolhelyzettel való visszaélés vádjával az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságán.

A MOL arra hivatkozik, hogy Magyarország felmentést kapott az uniós és amerikai olajszankciók alól, így ha szárazföldi úton, azaz a Barátság vezetéken keresztül, Oroszország és Ukrajna felől nem tud hozzáférni az orosz olajhoz, azt behozhatja tengeri úton is, az Adria-vezetéken. 

Ennek ellenére a Janaf, amely „monopóliummal rendelkezik a magyar és szlovák finomítók tengerről való ellátásával kapcsolatban”, a mai napig nem erősítette meg, hogy átveszi a tengeri útvonalon érkező orosz kőolajat.

A Mol szerint „a Janaf magatartása az ellátás és a hozzáférés megtagadásának minősül.” márpedig ezt az uniós versenyjog erőfölénnyel való visszaélésnek minősíti, és az ilyen magatartást meg is tiltja.