Több mint tízezer vendéglátóhely tűnt el az elmúlt években, beavatkozást kér a szakma

A reprezentációs adókedvezmény kiterjesztését, az ÁFA törvény racionalizálását és a turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentésének kiterjesztését sürgeti a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI). Az érdekvédelmi szervezet szerint az intézkedések már a közelgő őszi szezonban érezhető forgalomnövekedést és költségmegtakarítást hozhatnak az ágazatnak, különösen a vidéki éttermeknek. A szakma úgy látja: a vendéglátás helyzete kritikus, az elmúlt 6 évben több mint 10 ezer vendéglátó üzlet tűnt el a piacról. 

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete csütörtökön megtartott elnökségi ülésén azonnali intézkedéseket sürgetett a vendéglátóipar helyzetének javítása érdekében. A szervezet a reprezentációs adókedvezmény kiterjesztését, az ÁFA törvény racionalizálását és a turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentésének kiterjesztését tartja a három legfontosabb lépésnek – erről Kovács László, az MVI nemrégiben újraválasztott elnöke beszélt a Kontroll.hu-nak.

Az elnök közölte: szakmai javaslataikat hamarosan eljuttatják a gazdasági tárcához. Szerinte kedvező változás, hogy a turizmus és a vendéglátás ügye a jövőben helyettes államtitkári szinten is képviseletet kap a tárcánál. Úgy véli, a leköszönő kormányzati struktúrában a szakma érdekei csak korlátozottan tudtak megjelenni, mivel a területet a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül felügyelték.

Kovács szerint a reprezentációs adómentesség kiterjesztése a rendezvénypiac területére  azonnal éreztetné hatását a forgalomban. Ez már az őszi szezonban segítséget jelenthetne a nehéz helyzetbe került vendéglátóhelyeknek, a vidéki kisvendéglőknek és éttermeknek is, akik a csökkenő ’a la carte’ forgalmukat kitelepülésekkel tudnák pótolni.

A rendezvénypiac kimaradt a kedvezményekből

Az MVI szerint a legfontosabb a reprezentációs adómentesség kiterjesztése lenne. Az előző kormány idén januártól az éttermekben lebonyolított üzleti reprezentációs költéseket a vállalkozások árbevételének egy százalékáig, legfeljebb évi 100 millió forintig adómentessé tette, megszüntetve a korábbi 33 százalékos adóterhet.

Kovács László szerint az intézkedés alapvetően pozitív, ugyanakkor a rendezvénypiac kizárása jelentősen csökkenti a gazdasági hatását. Az MVI álláspontja szerint a kedvezményt a kitelepüléses vendéglátásra is ki kellene terjeszteni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy vállalat egy étteremben tartja rendezvényét, élhet az adókedvezménnyel. Ha azonban ugyanazt a szolgáltatást egy vendéglátó cég a megrendelő telephelyén nyújtja, a kedvezmény már nem vehető igénybe.

Régi probléma az áfaszabályozás

A jelenlegi rendszer gyökerei a 2016-ban elfogadott áfatörvényhez nyúlnak vissza. A szabályozás a meleg ételek áfáját fokozatosan 27 százalékról 5 százalékra csökkentette, ugyanakkor több olyan kivételt is tartalmazott, amely a szakma szerint mára komoly versenyhátrányt okoz egyes szereplőknek.

Az egyik ilyen kivétel az úgynevezett zárt közösségek – például munkahelyi étkezdék, kórházak vagy gyermekétkeztetési szolgáltatók – esete, ahol továbbra is a magasabb, 27 százalékos adókulcsot kell alkalmazni. Ezzel szemben azok a vendéglátóhelyek, ahol lehetőség van a helyben fogyasztásra és az étlapról történő rendelésre, kedvezményes, 5 százalékos adókulccsal működhetnek. Hasonló problémát okoz a helyben fogyasztott és az elvitelre rendelt ételek eltérő adózása. A szakma szerint a szabályok értelmezése sok esetben nem egyértelmű, ami bizonytalanságot teremt és gyakran vezet hatósági bírságokhoz.

Folyamatosan fogy a vendéglátóhelyek száma

A vendéglátás problémái azonban túlmutatnak az adózási kérdéseken. Magyarországon évek óta csökken a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma: míg 2019-ben még több mint 52 ezer egység működött, jelenleg már csak alig 42 ezret tartanak nyilván. A visszaesés az éttermeket, cukrászdákat, italboltokat és szórakozóhelyeket egyaránt érinti. A legdrasztikusabb csökkenés a pandémia kezdete óta következett be: 6 év alatt több mint 10 ezer üzlet tűnt el. Ez napi átlagban azt jelenti, hogy 5 üzlettel kevesebb nyit ki minden reggel, mint előző nap.

A szakértők szerint a folyamat mögött nem kizárólag gazdasági okok állnak. A népességfogyás, az elöregedés, a fogyasztási szokások átalakulása, a költési szándék csökkenése egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy egyre kevesebb vendéglátóhely tud tartósan fennmaradni.

A Magyar Vendéglátók Ipartestületének megújult elnöksége mielőbbi konstruktív szakmai párbeszédet kezdeményez a turizmus és vendéglátás kormányzati irányítóival, ezért meghívja az érintetteket egy közös fehér asztalhoz, ahol nyílt, konstruktív és jövőorientált párbeszéd keretében tekinthetnénk át a szektor helyzetét és lehetőségeit.

A képen Kovács László látható. Forrás: MVI