A kormány döntésének épp azok a kisboltok isszák meg a levét, amiknek kedvezni akartak

Néhány nap múlva lesz az egy éves évfordulója annak, hogy a kormány bevezette az árrésstopot, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elemzése pedig arra jutott, hogy az intézkedés közvetve leginkább a kisboltoknak ártott sokat. 

Ebben mindössze az lehet a furcsaság, hogy az árrésstop olyan kötöttség, amely csak a nagy, évi nettó egymilliárd forint feletti bevételű boltokra vonatkozik. Ezek a nagy élelmiszerboltok és drogériák (leginkább külföldi tulajdonban lévő láncok) több, meghatározott termékkörben is legfeljebb 10 százalékos árréssel dolgozhatnak, míg a kisebb piaci szereplők esetében teljesen megmaradt az árképzés szabadsága. Az egymilliárdos küszöb sem a véletlen műve, hiszen a kormány már 14 éve azon dolgozik, hogy kiszorítsa az országból a nagy forgalmat generáló multikat. Lázár János ezt meg is hirdette a következő kormányzati ciklusra is. 

A különböző piaci nehezítések, mint például a vasárnapi boltzár, a különadó, a kötelező akciózások, a plázastop és az árrésstop leginkább a nagy láncokat érintették/érintik rosszul, a független kisboltokra kevésbé vonatoztak. Jobbára azokra sem, amelyek egy adott márka használatával szerveződnek beszerzési láncokba, ilyen például a Coop, a CBA vagy a Reál lánc is részben - írja a G7. 

Alapvetően tehát a helyzet elméletileg úgy fest, hogy a különböző szabályok a multik életét nehezítik, a független kisboltok és magyar hátterű szövetségek helyzetét pedig könnyítik. Ez azonban csak az elképzelés, a valóság ugyanis kicsit máshogy fest. 

A láncba nem szerveződött, független kisboltok, a szaküzletek forgalmának átalakulása, a szegmens piaci részesedésének csökkenése azt jelzi, hogy egyre komolyabb problémát okoz nekik felvenni a versenyt az árakkal. 

Nehezebben tud egy kisbolt olyan beszerzési árakat elérni, mint egy nagyobb üzletlánc, hiába a kisboltok támogatása, ha a levegő, azaz a vásárló(erő) fogy körülöttük. Az árrésstop erre csak ráerősített, mindemellett érzékelhető élelmiszer-forgalom növekedést összességében nem idézett elő – fogalmazott Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára. 2025-ben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszer-kiskereskedelem összesített forgalma mindössze 2,5 százalékkal nőtt, míg egy évvel korábban még 3,8 százalékot is elért a növekedés. A lakosság majdnem ugyanannyi élelmiszert vásárolt, mint tavaly, csak nem a kisboltokban, az ő részesedésük csökkent, sőt, sokan még a rolót is lehúzták. 

A portál több piaci forrása is arról számolt be, hogy az árrésstop miatt megerősödött az a (vélt vagy valós) képzet, hogy a nagy boltláncokban alacsonyabb szintre kellett hozni, és be is kellett fagyasztani az árakat. Pedig ez tévedés, az árrésstop nem jelenti automatikusan azt, hogy egy termék garantáltan olcsó, ahogy azt sem, hogy ne lehetne emelni az árán, (hiszen csak a bolt haszna van arányaiban befagyasztva, a beszerzési ár és ennek következtében a fogyasztói ár emelkedése nem kizárt), ám a vásárlók jelentős része árstopnak könyveli el az árrésstopot. 

Épp a kormány intézkedése irányította a vásárlókat a multikhoz

Eddig is létezett már árkülönbség a kisboltok és a multik árai között, ezen azonban még tovább erősítettek a multikban kirakott árrésstoppos címkék. Emiatt könnyen elképzelhető, hogy a kormány tulajdonképpen épp ezzel az intézkedéssel irányította a vásárlókat azokba az üzletekbe, akiknek pont hogy nem akart kedvezni. 

A nagy boltláncok persze nem boldogok a maximalizált haszon gondolatától, de egyrészt vannak olyan élelmiszerek, amelyeknek az árrésstop előtt sem volt 10 százaléknál magasabb az árrése. Ez azt jelenti, hogy erre csak a címkét kell kitenniük gyakorlatilag, és árulhatják tovább. A többi terméken kieső hasznot pedig megpróbálhatják a nem árrésstoppos termékeken behozni, amennyiben ez a piaci versenyben lehetséges. 

2021 és 2025 első fele között 5641 élelmiszerbolt zárt be Magyarországon, tavaly júniusban 31,2 ezer volt belőlük. A tavalyi második félévre vonatkozó KSH-adatok csak májusban fognak kijönni, így egyelőre nem látni igazán, hogy a márciusban bevezetett árrésstop megdobta-e a bezárások ütemét. Tavaly az első félévben 465-tel csökkent az élelmiszerboltok száma, a teljes kiskereskedelemből pedig 1234 üzlet tűnt el. 

Azt viszont egyértelműen látni lehet, hogy nem azok a boltok fogynak, amiket a kormány ki akart szorítani, hanem éppen ellenkezőleg, amiknek kedvezni szeretett volna. 

Minden településtípus esetében csökkent a boltok száma, a városokban is, néhány helyen a boltszám, illetve a boltterület csökkenése a nagyobb eladóterületű kereskedelmi egységek térnyerésével járt együtt. A fővárosban és Tolna vármegyében például közel negyedével nőtt a boltok átlagos alapterülete az elmúlt öt évben – mondja Kozák Tamás, ez is arra utal, hogy a kisebb szereplők tűnnek el a piacról.