Varga Mihály: az új kormány gazdaságpolitikáját is támogatjuk, ha...

Jelentősen nő a magántőkealapok átláthatósága, az MNB pedig nem vállal veszteséget a 4iG kötvényeinek átütemezésénél – jelentette ki Varga Mihály. Az MNB elnöke szerint a transzparencia elkerülhetetlen, a valódi sajtó pedig sok esetben pontosan beazonosította a magántőkealapok valódi tulajdonosait. Az új vezetés célja nem az alapítványi vagyon „bedöntése”, hanem a veszteségek minimalizálása és a megmenthető vagyon megőrzése.

A választások után kialakult piaci bizalom – a forint erősödése, az állampapír-hozamok esése és a tőzsde emelkedése – fontos lehetőséget teremt, de önmagában nem garancia a tartós stabilitásra, mondta a HVG-nek adott interjújában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

A jegybank elsődleges célja továbbra is az árstabilitás, árfolyamcélt nem követ, ugyanakkor a forint erősödése segíti az infláció megfékezését. A hosszabb távú kamatfelár-csökkenés kulcsa Varga Mihály szerint a kormány kezében van: hiteles költségvetési pályára, alacsonyabb hiányra és mérséklődő államadósságra van szükség.

A független sajtó jól nyomozott

A jegybankelnök megerősítette, hogy  a módosított pénzmosási törvény nyomán a zárt végű befektetési alapoknak és alapkezelőiknek fel kell tárniuk tényleges tulajdonosaikat, és 2026 júliusától a nyilvánosság is hozzáférhet ezekhez az adatokhoz. Ugyanakkor „csodát nem kell várni”: azok az információk válnak láthatóvá, amelyek eddig is ismerték voltak a hatóságok előtt.

Varga elismerte, hogy a sajtó jó megközelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik is a tényleges tulajdonosai. Hozzátette azt is, hogy az uniós pénzmosás-megelőzési szabályok miatt 2027-től további átalakításokra lesz szükség.

A 4iG Nyrt. decemberi kötvényeinek átütemezésével kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy a vállalat szabályosan vett részt az MNB növekedési kötvényprogramjában, és amikor módosítást kért, a jegybank egyértelművé tette, hogy veszteséget nem vállal. Az átütemezést csak kamattöbblet vállalása mellett hagyták jóvá. A programban részt vevő vállalatok túlnyomó része rendben törleszt, és ahol a hitelminősítők problémát jeleznek, ott két éven belül rendezni kell a helyzetet, különben életbe lép a visszavásárlási kötelezettség.

Százmilliárdokkal csökkentették a hiányt

Az MNB-vel kapcsolatos nyomozásról a jegybankelnök elmondta, hogy az Állami Számvevőszék jelentései után a jegybank iratokat adott át a Nemzeti Nyomozó Irodának, az igazgatóság pedig még tavaly feljelentést tett hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanújával. A Matolcsy-korszakban indított ingatlanfejlesztések és az alapítványi kifizetések ügyében jelenleg az igazságszolgáltatás vizsgálódik.

Az új vezetés célja nem az alapítványi vagyon „bedöntése”, hanem a veszteségek minimalizálása és a megmenthető vagyon megőrzése, Varga megítélése szerint az elmúlt évben több mint százmilliárd forinttal sikerült csökkenteni a hiányt. A jegybankelnök világossá tette, hogy 

az MNB visszatér az alapfeladataihoz: csökkentik a mérleget, nem indítanak új növekedési hitelezési vagy kötvényprogramokat, a fölösleges ingatlanokat értékesítik, a műtárgyakat múzeumoknak adják át, és jelentősen leépítették a jegybank létszámát is. 

Mindez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy helyreálljon az MNB hitelessége, és hogy a monetáris politika valóban az árstabilitást szolgálja. Az MNB várja, hogy az új kormánynak milyen fiskális lépései lesznek. „Természetesen mi is hallottuk az áfa- és a személyijövedelemadó-csökkentési, családipótlék-emelési szándékokat. Alapvetően jó munkakapcsolatra törekszünk az új kormánnyal” – jelentette ki Varga Mihály.