Százmilliárd forinttal tolta meg a NER-es cégek afrikai bizniszét az állam

Nem csak Magyarországon nyert el egy koncessziós szerződést a Fidesz egyik kedvenc építőipari cége, a Duna Aszfalt, hanem Afrikában is. Mint kiderült, ezt a projekteket is megtolták a magyar adófizetők pénzével: olyan kötvényeket jegyeztek le állami szervezetek, amiket a Duna Aszfalt bocsátott ki.

Nem sok magyar vállalat tudott jelentős nemzetközi sikereket elérni az elmúlt évtizedekben. A rendszerváltás után a Mol és az OTP kezdett leginkább régiós terjeszkedésbe, de nem igazán voltak követőik. A NER egyik legismertebb milliárdosa, Szíjj László tulajdonában lévő Duna-csoport erre vállalkozott, méghozzá Közép-Európán túl olyan helyszínen is, ahol magyar cégek alig próbálkoztak: Afrikában.

A Duna-csoport egy ghánai–magyar vállalkozó segítségével közel félmilliárd dolláros projektbe kezdett: fizetős utat terveztek építeni a kongói kobalt, réz- és egyéb bányák számára, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság felső-katangai régióját az eddiginél rövidebb úton kössék össze Zambiával, gyorsabb eljutást biztosítva az Indiai-óceán kikötői, főként a tanzániai Dar es-Salaam felé.

A 25 éves koncessziót a Duna-csoport mauritiusi cége valósítja meg. Pontosabban a befektetői szerepet vállalta magára a Duna Aszfalt Zrt., illetve a Duna-csoport szakmai irányítóként hivatkozik még magára. A híd terveit a magyar SpeciálTerv készítette, az útterv a zambiai Rankin, az üzemeltetésiinfrastruktúra-terv a francia EGIS, a kivitelezés a kínai CCECC vállalat feladata a Duna-csoport honlapján közzétett információk szerint.

A GED Africa projektcég 184 kilométer utat építtet egy 345 méteres híddal együtt. A Duna Aszfaltnál kérdésünkre elmondták, hogy megkezdődött a híd helyszíni szerelése, és egyes útszakaszokon már az aszfaltozás is. A tervek szerint év végéig elkészül a híd, és jövőre várhatóan már a próbaüzemről és az út megnyitásáról számolhatnak be.

Az állam bevállalta a kockázatot

A G7.hu ma megjelent cikkén hetek óta dolgozott, amikor a július 23-i kormányszóvivői tájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök olyan részleteket osztott meg, amikre még várták a választ az egyaránt a magyar állam tulajdonában lévő Eximbanktól és Magyar Fejlesztési Banktól (MFB). Az információk lényege, hogy az afrikai projekt megvalósítása érdekében kibocsátáskori árfolyamon

113 milliárd forint értékben dollárkötvényt bocsátott ki a Duna Aszfalt, amit a magyar állami pénzintézetek jegyeztek le.

Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a kötvények értékének 80 százalékára a magyar állam garanciát adott. A lap hiába kereste a miniszterelnöki bejelentés előtt a Duna Aszfaltot, hogy mennyi állami forrást kaptak, erről akkor nem osztottak meg információt. Most már valószínűleg a hatóságokkal kell majd erről beszélgetniük, hiszen a kormányzat feljelentést tett.

Ráadásul a nyilatkozat után már nem számított üzleti titoknak, hogy az Exim és az MFB jegyezte le a kötvényeket – ezt a honlapján is leírta a Duna Aszfalt. „Az ilyen ügyletekben szokásos módon projektfinanszírozás keretében kerestünk a lehetőségeket, de 3 év után sem sikerült kereskedelmi banki partnerre lelnünk, amely kész lett volna a Duna Grouptól független projektként kölcsönt nyújtani a megvalósulásra” – írta a csoport az azt megelőző időszakról, hogy a NER-ben bevett módon az állam segítségét kérték.

A Duna Aszfalt Zrt. 2035/A számon 2025 novemberében bocsátott ki egy kötvényt 400 millió dollár értékben. Erről sok információ nem érhető el, de az afrikai projekt korábban kommunikált 473 millió dolláros értékének közel 85 százalékát fedi le.

A 113 milliárd forintos kötvény kibocsátására egyébként nem biztos, hogy szükség lett volna. A Duna-csoport konszolidált beszámolója szerint a cég bankszámláin 2025 végén 214 milliárd forint volt. Igaz, ebben megjelenik a kötvénykibocsátásból befolyt összeg fel nem használt része, 108 milliárd forint pedig előleg volt, ami a célprojekteken (amilyen például a mohácsi Duna-híd, amelyre rendkívül feltűnő, 98 százalékra emelt előleget kaptak az államtól) kívül másra nem használható fel.

Ugyanakkor a tulajdonosok osztalékként több tízmilliárd forintot vettek ki a Duna Aszfaltból, és ennek döntő része Szíjj Lászlóhoz került, hiszen 2015 óta ő a vállalat egyedüli tulajdonosa.

Emellett Szíjj László más érdekeltségei is szépen fizetnek, az afrikai ugyanis a NER-milliárdosnak már a második olyan koncessziója lesz, ahol a hasznokat ő teheti zsebre, a kockázatokat viszont jelentős mértékben a magyar állam vállalja magára. A Mészáros Lőrinccel közös sztrádakoncesszió kísértetiesen hasonló ebből a szempontból.

A múlt heti kormányszóvivői tájékoztató előtt nem lehetett tudni, hogy ki jegyezte le a jelentős összegű kötvényt, és erre a Duna Aszfaltnál sem válaszoltak az üzleti és pénzügyi titokra vonatkozó szabályokra hivatkozva. Kutatásunk azonban már ekkor azt mutatta, hogy

a Duna Aszfalt afrikai projektjét finanszírozó, tavaly novemberben kibocsátott kötvények felét a magyar állami Eximbank vásárolhatta meg.

Afrikában hetedáron

A rengeteg különbség ellenére érdekes összehasonlítani a Duna-csoport afrikai projektjének költségeit a magyar munkáikkal. A Kongó–Zambia útvonalon egy, a mohácsi 756 méteresnél kisebb, 362 méteres híd épül, és ellentétben a hazai projekttel, csak kétszer egy sávos lesz az út. A tervezett költségszint azonban csupán 0,8 milliárd forint kilométerenként.

A Mohácson épülő híd és kapcsolódó útszakasz nettó 360 milliárd forintba kerül, ami kilométerenként 12,5 milliárd forintos költség a 28,8 kilométeres szakaszon. Mivel kétszer kétsávos útról van szó, ennek a fele, megközelítőleg 6 milliárd forint az, ami összehasonlítható.

Afrikában természetesen olcsóbb a munkaerő, de sokkal drágább a finanszírozás, a szállítás, a munkagépek, az egyedi, például hidakhoz szükséges speciális elemek beszerzése, a jól képzett mérnökök költsége is jóval magasabb. Az itthon könnyen elérhető aszfalt vagy bármilyen más építőanyag is leginkább csak saját telepek építésével állítható elő, így összességében inkább magasabb az építési költség – mégis a hazai árak töredékéért épít a Duna-csoport (vagyis inkább az említett kínai kivitelező, de idehaza is sok alvállalkozóval dolgoznak Szíjj László cégei).

A Duna Aszfalt afrikai árai kedvezőek a hazai extrém költségeikhez képest, de Afrikában így is kirívók: 2,6 millió dollár lesz egy kilométernyi út, miközben a Világbank tanulmánya szerint inkább egymillió dollár az új, kétszer egy sávos utak egységköltsége.

Fotó: Duna Group