Össze kell fognia a Tiszának és a Fidesznek? Politikai háttéralkukkal menthető meg az ország Filippov Gábor szerint

Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója a Válságstáb adásában // Forrás: YouTube / Válságstáb

Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója hosszasan beszélt Magyarország hosszú távú kihívásairól a Válságstáb eheti adásában. A beszélgetés alapjául az intézet kiadványa, a Magyarország-kézikönyv szolgált.

„Csakis a hétköznapi életünket érintő szakpolitikai kérdésekről beszélünk. Füzetkéket gyártunk a politikai döntéshozóknak ingyenesen, amelyekben szerintünk lényeges problémákról beszélünk” 

– mondta. Ilyennek tartja a gazdasági növekedést, az oktatáspolitikát, a mentális egészséget, a klímaváltozást stb. Hozzátette, egyre rövidebb pamfletekre van szükség, hogy a politikusok érdemben foglalkozzanak ezekkel a szakpolitikai kérdésekkel.

Így mi sem fogjuk részletesen tárgyalni a Magyarország-kézikönyv 33 pontját, maradjunk a szélsőséges politikai polarizáció problémájánál.

Cirkusz kell a magyarnak, nem szakpolitika

„Hosszú távú szakpolitikai víziókra a magyar választó nem vevő” 

– állítja Filippov, hozzátéve, hogy ez nem csak a választópolgárok hibája, hanem a politikusoké is. Ugyanis ők mindig a „kisebb ellenállás” irányába mennek, vagyis a ma politikai tőkeszerzésének oltárán feláldozzák az ország hosszú távú jóllétét.

Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója (balra) és Nagy Imre, közgazdász a politikai polarizáció problémáiról beszélgetnek // Forrás: YouTube / Válságstáb

Az elmúlt 16 évben kikopott az oldalak közötti konszenzusra való igény. Hogyha szóba került a pártok közötti megállapodás, füstös szobák és dicstelen háttéralkuk jutottak a magyarok eszébe. Ezen szeretne változtatni az Egyensúly Intézet, amely önkormányzati szinten már elkezdett biztosítani olyan tereket, ahol az ellenfelek hosszú távú, közös célokról beszélhetnek kamerák nélkül.

„Így megy ez Amerikától Japánig” – kommentálta az elemző.

Szélsőségesen polarizált politika problémája

„Ez annyit jelent hétköznapi nyelven, hogy a politikusok szóba tudnak-e állni egymással?”

– fektette le a probléma alapját Filippov. Úgy véli, ehhez elengedhetetlenek azok a bizonyos „zárt ajtók”, amelyek mögül semmi sem kerül ki a nyilvánosság elé. Felidézte, utoljára ilyen a 90-es évekbeli EU- és NATO-csatlakozás volt.

Nagy Imre, közgazdász, a Válságstáb műsorvezetője // Forrás: YouTube / Válságstáb

„Pontosan lehetett tudni, milyen cél felé haladunk, és ott nem rángatták jobbra-balra a kormányt.” Úgy véli, a modern kori magyar demokrácia egyik legnagyobb kihívása a politikai ellenfelek közötti párbeszéd megteremtése, amire 2004 óta nincs lehetőség.

Mindennek tükrében felmerül a kérdés: ha tényleg pártok közötti konszenzusra van szükség, akkor a Tiszának háttéralkukat kellene kötnie a Fidesszel? És ha igen, akkor képes lenne-e erre egy olyan politikai erő, amely az előző hatalom eltörlésének ígéretével nyert választást?