Már 2014-ben készen álltak a tervek: legalább fél Balatonnyi vizet lehetett volna visszatartani Magyarországon

A 2022-es, a 2025-ös és a mostani súlyos aszály után a vízmegtartás a magyar politika egyik legfontosabb témájává vált. Orbán Viktor és a korábbi kormány tagjai rendszeresen beszéltek arról a szárazság közben, hogy a vizet nem elvezetni, hanem megtartani kell. Arról azonban jóval kevesebb szó esett, hogy ennek a szemléletnek az alapját jelentő Nemzeti Vízstratégia már közel egy évtizeddel korábban elkészült, és akkor már részletes fejlesztési javaslatokat is tartalmazott.

A Nemzeti Vízstratégia – más néven Kvassay Jenő Terv – Magyarország hosszú távú vízgazdálkodási koncepciója. A dokumentumot 2017-ben fogadta el a Fidesz-kormány, de az előkészítése évekkel korábban megkezdődött. A stratégia célja az volt, hogy választ adjon az egyre gyakoribb aszályokra, a klímaváltozásra, a csökkenő talajvízszintre és a vízkészletek fenntartható kezelésére.

A dokumentum egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy Magyarországnak fokozatosan át kell térnie a vízelvezetés-központú szemléletről a vízmegtartásra. A stratégia szerint a lehulló csapadékot és a folyóink vizét minél nagyobb arányban helyben kell tartani, hogy az száraz időszakban is rendelkezésre álljon.

Már 2014-ben összeírták a lehetséges fejlesztéseket

A stratégia vitaanyagának egyik legérdekesebb része egy országos összesítés volt. Ebben számba vették azokat a víztározó-fejlesztéseket, amelyekhez már elkészült valamilyen terv vagy tanulmány, vagy legalább előkészített beruházásként szerepeltek.

Az összesítés szerint ezek 820 millió köbméter új tározói kapacitást jelentettek volna. Ez nagyjából fél Balatonnyi vízmennyiségnek felel meg.

A dokumentumban szereplő akkori becslés szerint az összes tervvel vagy tanulmánnyal rendelkező víztározó megvalósítása 77,5 milliárd forintba került volna. A vitaanyagnak ez a része benne maradt a véglegesített stratégiában.

Mi valósult meg?

A stratégia elfogadása óta eltelt több mint egy évtizedben ennek a programnak csak egy része valósult meg.

A rendelkezésre álló adatok alapján összesen körülbelül 230 millió köbméter új vagy figyelembe vett tározói kapacitás jött létre, ebbe beleszámítva a 2014-ben átadott Szamos–Krasznaközi árapasztó tározó 126 millió köbméteres kapacitását is.

Ez azt jelenti, hogy a 820 millió köbméteres, előkészített programnak kevesebb mint egyharmada valósult meg tíz év alatt.

Mire lett volna még szükség?

A Nemzeti Vízstratégia nemcsak új tározók építését javasolta. A dokumentum szerint szükség lett volna

• a belvízcsatornák vízvisszatartó üzemrendjére,
• árterek és holtágak rehabilitációjára,
• a tájban történő vízvisszatartásra,
• a mezőgazdasági vízmegtartás fejlesztésére,
• valamint a települési csapadékvíz-gazdálkodás átalakítására is.

A stratégia lényegi üzenete az volt, hogy a vizet nem minél gyorsabban kell kivezetni az országból, hanem minél nagyobb arányban meg kell őrizni.

Miből épülhettek volna meg a tározók?

A fél Balatonnyi víz tározására tervezett 77,5 milliárd forint jelentős összeg, de jól érzékelteti a nagyságrendeket, ha összevetjük más állami kiadásokkal.

1. Állami kommunikáció

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozása óta, 2015 és 2024 eleje között a központosított állami kommunikációra és rendezvényszervezésre mintegy 1360 milliárd forintot költött az állam.

Ez közel 18-szor akkora összeg, mint amennyibe a stratégia szerint az előkészített tározóprogram került volna.

2. Felcsúti labdarúgás

A felcsúti labdarúgás – elsősorban a Puskás Akadémia – 2014 és 2025 vége között összesen 147,1 milliárd forint bevételből gazdálkodhatott.

Ez majdnem kétszerese a teljes, előkészített víztározó-program becsült költségének.

3. Budapest–Belgrád vasút magyar szakasza

A Budapest–Belgrád vasút magyarországi beruházásának becsült költsége több mint 800 milliárd forint.

Ez több mint tízszerese annak az összegnek, amelyből a stratégia szerint a 820 millió köbméternyi előkészített tározói kapacitás megépíthető lett volna.

4. Atlétikai Központ

A budapesti Nemzeti Atlétikai Központ megépítése és a kapcsolódó fejlesztések költsége 200 milliárd forint feletti nagyságrendet értek el.

Ez közel háromszorosa a teljes tározófejlesztési program becsült költségének.

5. Vadászati Világkiállítás

A 2021-es Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás megszervezésére és kapcsolódó beruházásaira az állam több mint 70 milliárd forintot fordított.

Ez már közel ugyanabba a nagyságrendbe esik, mint a Nemzeti Vízstratégiában szereplő teljes, előkészített tározóprogram becsült költsége.