Lángba boruló erdők, víz alá kerülő városok: hetven éve nem látott szörnyeteg ébredt fel

Erdők éghetnek porig, városok kerülhetnek víz alá, a szárazság pedig a világkereskedelmet is megbéníthatja. Az ENSZ szerint a világ már belépett a szélsőséges időjárás veszélyzónájába: a most erősödő El Niño hetven éve nem látott erejű lehet, és a következményeit még 2027-ben is érezhetjük.

Indonéziában repülőgépekkel próbálnak esőt csinálni, Peru partjaihoz az Egyesült Államok kórházhajót küldött, a Panama-csatornán pedig korlátozzák az áthaladó hajók számát. A három, egymástól több ezer kilométerre fekvő helyen egészen más veszélyre készülnek, a háttérben azonban ugyanaz a jelenség áll.

A BBC a Meteorológiai Világszervezet adatai alapján azt írta, hogy a most kialakuló El Niño lehet a legerősebb 1950 óta. A Csendes-óceán trópusi részén a felszíni víz hőmérséklete már több mint két Celsius-fokkal meghaladja a sokéves átlagot, az év végére pedig az eltérés a négy fokot is megközelítheti, ráadásul a felszín alatt helyenként már most nyolc fokkal melegebb vizet mérnek a megszokottnál.

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint az El Niño „a szemünk láttára hízik óriásira”, a világ pedig ezzel belépett a szélsőséges időjárás veszélyzónájába.

Az El Niño egyébként egy természetes, néhány évente visszatérő jelenség: a Csendes-óceán feletti szelek megváltoznak, a meleg víz kelet felé húzódik, az óceán pedig egyre több hőt ad át a légkörnek, és ettől egész kontinensek időjárása borulhat fel, ráadásul most egy olyan bolygón történik mindez, amely az ember okozta klímaváltozás miatt már eleve jóval melegebb.

Délkelet-Ázsiában, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részén hosszabb szárazságra és több erdőtűzre számítanak. Indonéziában az idei száraz évszakban már több mint 107 ezer hektár égett le, egyes térségeket pedig több mint egy hónapja sűrű füst borít. Emiatt a helyi hatóságok felhőmagvasítással próbálnak esőt előidézni, közben több tucat embert őrizetbe vettek, mert a gyanú szerint szándékosan gyújtották fel a növényzetet.

A szárazság a világgazdaságot is elérte: a Panama-csatornán például több mint tíz százalékkal csökkentik az áthaladó hajók számát, mert attól tartanak, hogy nem lesz elég víz az útvonal működtetéséhez. A csatornát évente körülbelül 14 ezer hajó használja, így egy tartós korlátozás már a globális kereskedelemben is komoly fennakadásokat okozhat.

Más térségekben éppen a túl sok víz jelenti majd a veszélyt, így Kelet-Afrikában, Brazília déli részén, valamint Peruban és Ecuadorban árvizek és földcsuszamlások jöhetnek, Kína pedig idén hét partot érő tájfunra készül. 

Júliusban három vihar több tucat ember halálát okozta, augusztusban pedig több mint egymillió embert kellett kitelepíteni a Delfin tájfun miatt.

A helyzet annyira súlyosnak ígérkezik, hogy az Egyesült Államok már Peru partjaihoz küldte az USNS Comfort kórházhajót is. A korábbi El Niño-időszakokban az országban egész városrészeket öntött el a víz, a mostani viharok pedig ott okozhatják a legsúlyosabb pusztítást, ahol az emberek veszélyeztetett területeken élnek, rossz a csatornahálózat, és az egészségügy már hétköznapokon is túlterhelt.

Ausztráliában közben tengeri hőhullámoktól tartanak, melyek már az elmúlt években is korallfehéredést, algavirágzást, tömeges halpusztulást, éhező pingvineket és medúzainváziót okoztak, Dél-Ausztrália partjainál pedig a következő hónapokban még súlyosabb helyzet alakulhat ki.

Hazánk sem fogja megúszni, bár azt még nem lehet pontosan megjósolni, milyen időjárást hoz Magyarországra az El Niño, az Európai Űrügynökség szerint megzavarhatja az európai légköri áramlásokat. 

Ha a Kárpát-medence a forró, száraz oldalra kerül, hetekig tartó, 35 fok feletti hőség, trópusi éjszakák és még súlyosabb aszály jöhet. Nálunk a persze a szörnyeteg nem tájfunként, hanem kiszáradó földeken, apadó folyókon és egyre drágább élelmiszereken keresztül mutathatja meg az erejét.

A WMO szerint a mostani El Niño legalább 2027 februárjáig tarthat. Celeste Saulo, a szervezet főtitkára arra figyelmeztetett, hogy az árvizek és aszályok okozta pusztítás már elkezdődött, a jelenség erősödésével pedig egész közösségek és országok gazdasága kerülhet veszélybe.

Fotó: Facebook