Ott esett a legtöbb eső, ahol működött a jégkármérséklő rendszer

Az aszályos időszak, a hőség és a vízhiány nagyon érzékenyen érinti az agráriumot, aminek szereplői igyekeznek minden lehetséges eszközzel védekezni a szárazság ellen. A csapadékhiányért egyre több területen kezdték felelőssé tenni az Országos Jégkármérséklő Rendszert. A gazdák körében végzett felmérés után a legtöbb megyében le is állították a JÉGER-t.  

Az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) úgy működik, hogy a rendszer a zivatarfelhők kialakulásának korai szakaszában ezüst-jodid hatóanyagot juttat a légkörbe, ezáltal kisebb méretű jégszemek képződnek, így csökken a nagy méretű jég által okozott károk kialakulásának esélye.

Azonban széles körben elterjedt az a tévhit, hogy a JÉGER felelős az aszályért. A Nemzeti Agrárkamara (NAK) szerint ezt tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják.

A rendszer a jégszemek méretének mérséklésén túl az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni – írta korábbi közleményében az Agrárkamara.

Megfenyegettek egy üzemeltetőt, szétvertek egy meteorológiai állomást

A JÉGER-rel szembeni bizalmatlanság azonban továbbra is fennmaradt, egyre több olyan földtulajdonost értek atrocitások, akiknél felállították ezeket az eszközöket. Korábban a Délmagyarország számolt be arról, hogy a nagymágocsi jégkármérséklő rendszer kezelőjét a közösségi médiában zaklatták, fel akarták akasztani, agyon akarták verni, ezért döntött úgy, hogy inkább befejezi, nem kezeli tovább a jégkármérséklő rendszert.

A közelmúltban pedig az Országos Vízügyi Főigazgatóság egyik aszály monitoring állomását verték szét, mert nagyon valószínű, hogy a berendezést összetévesztette a rongáló egy jégkármérséklő eszközzel. Erről az Országos Vízügyi Főigazgatóság számolt be a Facebook-on.

A nyughatatlan légkör miatt az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumnál ebben a kérdésben nem feltételezésekre vagy politikai megfontolásokra, hanem a gazdák véleményére alapozzák a döntést, és a rendszert közfeladatként működtető NAK-ot megbízták a reprezentatív országos felmérésre – írta közleményében a szaktárca.

A minisztérium úgy döntött, hogy azokban a megyékben, ahol a többség a JÉGER működtetését támogatja, a rendszer tovább működik, ahol pedig a szüneteltetés mellett döntöttek, ott nem indítják el a generátorokat.

Az eredmények alapján Vas, Zala, Somogy és Baranya megyében szavaztak a JÉGER további üzemeltetésére a gazdák, mindenhol máshol a leállítás kapott többséget.

Zalában esett a legtöbb csapadék

A magro.hu egy hónappal később megnézte, hogy mit mutatnak a változás után hazánk csapadékadatai.

Forrás: HungaroMet

Az elmúlt 30 napban a HungaroMet adatai alapján az Alföld nagy részén kifejezetten száraz volt az elmúlt időszak: néhány szerencsésebb térségtől (például Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok egyes részeitől) eltekintve átlagosan mindössze 4–5 mm csapadék hullott.

Ezzel szemben a Dunántúlon jóval kedvezőbben alakultak a számok: ott jellemzően 15–20 mm eső frissítette a talajt. Mindez úgy valósult meg, hogy a nyugati megyékben a jégkármérséklő rendszer folyamatosan üzemelt, tették hozzá.

A statisztikák legérdekesebb pontja éppen egy olyan megyéhez köthető, ahol a JÉGER ma is aktívan működik. Az elmúlt 30 napban Zala megyében regisztrálták a legtöbb csapadékot az egész országban, megközelítőleg 40 mm-t.

Az agrárszakmai oldal kiemeli, hogy az első 30 nap számai alapján érdemes elgondolkodni az agrárágazat szereplőinek. Lehetséges, hogy a csapadékhiány és a regionális szárazság hátterében összetettebb légköri folyamatok állnak, semmint kizárólag a jégkármérséklő rendszer alkalmazása.

Fotó: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara