Egyre szorultabb helyzetbe kerülhet Orbán grúziai szövetségese

Több tízezer ember az utcákon, vízágyú és könnygáz a tűzijáték-ágyúk ellen. Grúzia fővárosában az elmúlt napokban a tömegtüntetésként induló megmozdulások szépen lassan ellenállássá fejlődtek. Az ország elnöke nem hajlandó lemondani, a miniszterelnök nem hajlandó új választásokat kiírni. Felmerül a kérdés, mégis mi történik pontosan Georgiában?

Az elmúlt egy hétben több olyan videó látott napvilágot, ahol Grúziában tüntetők csapnak össze rohamrendőrökkel. Ha röviden szeretnénk összefoglalni a megmozdulások casus bellijét, akkor a nemrég a grúz miniszterelnök, Irakli Kobakhidze által bejelentett, az EU-val való tárgyalások felfüggesztését kellene említenünk. Ennél ugyanakkor a helyzet sokkal komplikáltabb.

Több kutatás is azt mutatja, hogy a grúz társadalom túlnyomó többsége támogatja az ország Európai Unióba való csatlakozását. A National Democratic Institute (NDI) friss kutatása szerint a grúziai lakosság 80%-a támogatja ez a döntést. A csatlakozási folyamat 2022 márciusában kezdődött meg, ám a georgiai alkotmány már 2017 óta deklarálta, hogy a nemzet tagja kíván lenni az EU-nak. Tagjelölt Grúzia 2023 decemberében lett. Ugyanakkor sötét felhők kezdtek gyülekezni a tárgyalások felett, több indokból is.

2024 májusában egy, az „idegen ügynökök” néven emlegetett törvény kötelezővé tette, hogy az NGO-k és médiumok abban az esetben, ha a finanszírozásuk több, mint 20%-a külföldi forrásból érkezik, regisztráljanak, mint olyan szervek, amik külföldi érdekek mentén működnek. Ha ezt nem teszik meg, akkor először egy 25 ezer laris büntetést kapnak (nagyjából 3,4 millió forint), amihez még hozzájöhet a későbbiekben egy 20 ezer laris csekk is (2,7 millió forint). A törvényt egyszer már beterjesztették, ám akkor az erre adott társadalmi válasz miatt vissza is vonták.

Kobakhidze, a „Grúz Álom” párt miniszterelnöke, aki idén áprilistól vette át a kormányrudat. Ezen politikai erő egy tipikus „catch-all” típusú párt, ami annyit tesz, hogy egy egzakt politikai ideológia helyett a minél szélesebb társadalmi koalíció építése a legfontosabb cél. A pártot egy milliárdos üzletember, Bidzina Ivanishvilli alapította, akit mai napig a formáció, de facto vezetőjeként tartanak néhányan számon. Ezen politikai erőknél fontos eszköz a populizmus, ez alól a Grúz Álom sem kivétel. Ekkor 84 képviselővel többségük volt a grúz parlamentben, tehát az idegen ügynök törvényt meg tudták szavazni. A fent említett javaslatot például Grúzia köztársasági elnöke Salome Zourabichvilli egy az egyben az Oroszországban működő rendszerhez hasonlította.

Zourabichvilli Grúzia utolsó, közvetlenül a nép által választott köztársasági elnöke. 2018-ban választották meg, köszönhetően egy nyugatbarát platformnak. A mandátuma egy hónap múlva fog lejárni. Az új szabályok szerint egy 300 fős elektori kollégium fogja a továbbiakban megszavazni ezt a tisztséget, ahol a fent említett Grúz Álom pártnak többsége lesz. A fentebb felsorolt hónapok eseményei egy, az EU-s csatlakozást ellehetetlenítő eseménnyel folytatódtak – október 26-án Grúziában választásokat tartottak, a végeredményt pedig többen is megkérdőjelezték.

A Grúz Álom ellen egy négy pártból álló EU-szimpatizáns koalíció indult el. A választás tematizálása egyszerű volt: kelet vagy nyugat? A Grúz Álom ugyanis a fent említett törvény okán, továbbá alapvető gesztusai alapján is egy oroszbarát erőként kezdett el mutatkozni, erre válaszul pedig a koalíció a nyugatos politikai mozgalomként határozta meg magát. 

A választásokat a Grúz Álom nyerte ötvenhárom százalékkal míg a nyugatpárti koalíció harmincnyolc százalékkal futott be a második helyen. A tizenöt százalékpontos különbség több kérdést is felvetett. Nika Gvaramia, az ellenzék egyik meghatározó alakja alkotmányos puccsnak nevezte a történteket, Zourabichvilli a szavazás totális meghamisításáról beszélt.

Több vád is felmerült. A Reuters tudósítása szerint voltak például olyan megyék, ahol tíz szavazóból kilenc a Grúz Álom mellett tette le a voksát. Ebből arra következtettek, hogy a kormánypárt egyenlőtlen előnyhöz jutott, ami felveti a magas számú szavazatsértés gyanúját. Azat Karimov, az ellenzék egyik politikusa a BBC-nek azt mondta, a Grúz Álom egyik tagja megverte, majd további tíz ember kezdte el ütlegelni. Karimov szerint ez akkor történt, mikor az esetleges szavazathamisítással kapcsolatban kívántak volna nyomozni. Orbán Viktor és Szijjártó Péter egyébként már aznap gratulált, Orbán pár nappal később meg is látogatta Kobakhidzet.

A történtek miatt az Európai Unió befagyasztotta a csatlakozási folyamatot, demokratikus visszaesésre hivatkozva. Kormányellenes demonstrációk kezdődtek, amit az ellenzéki pártok és a köztársasági elnök közösen jelentettek be. Zourabichvilli úgy nyilatkozott, hogy nem képes elfogadni az eredményt, ugyanis az teljes behódolás lenne Oroszország irányába. 

Hasonlóan Magyarországhoz, a köztársasági elnök feladata az, hogy a választás után összehívja a parlamentet és felkérje a győztes pártot a kormányalakításra. Így tehát technikailag lehetősége van feltartani az új országgyűlés megalakulását Zourabichivillinek, ugyanakkor a mandátuma egy hónap múlva lejár. Ezt a helyzetet az elnök azzal oldotta meg, hogy közölte: nem fog lemondani. Az indoklása egyszerű: A parlament illegitim, illegitim országgyűlés pedig nem választhat köztársasági elnököt.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, független vizsgálatra van szükség, míg az Európai Parlament múlthét csütörtökön a választások megismétlésére szólított fel. Erre válaszul történt a mostani demonstrációkat kiváltó eset, amikoris Kobakhidze bejelentette: felfüggesztik az Európai Uniós csatlakozást 2028-ig, továbbá nem fognak elfogadni támogatást sem az Uniótól. Az Egyesült Államok az eseményekre válaszul szombaton felfüggesztette stratégiai partnerségét az országgal.

Ezen esemény robbantotta fel az eleve lőporos hordóként funkcionáló helyzetet. Több tízezren vonultak az utcára. Tinatin Akhvlediani, a Center for European Policy Studies (CEPS) egyik kutatója az Al Jazeera-nak azt állította, a közszolgálat több tagja is a tüntetők mellé állt. Többek között a külügyminisztériumot és az oktatásügyi tárcát nevezte meg a kutató. Annyi bizonyos, hogy több nagykövet is lemondott, továbbá köztisztviselők és tanárok írták alá azt a nyílt levelet, amelyben elítélik az EU-csatlakozás felfüggesztéséről szóló döntést.

A tömeg tűzijátékkal szórta meg a parlament épületét, válaszul a grúz karhatalmi erők könnygázt és vízágyút is bevetettek. Hétfőn többek között az ellenzék egy fontos politikusát, Zurab Japaridze-t is letartóztatták. A grúz belügyminisztérium szerint a tüntetések első négy napja alatt közel 200 embert vettek őrizetbe.

A Transparency International tudomása szerint fizikai erőszakot vetett be a rendőrség az elfogottak megtörésére. Elcsíptek elméletben olyan beszélgetéseket, ahol a tüntetők kezeik és lábaiknak eltöréséről csevegnek rendőrök. Azt is tudni vélik, hogy a letartóztatottak cipőjét elvették, mezítláb kellett sétálniuk, továbbá a telefonjaikat is elvették, majd kötelezték őket, hogy oldják azt fel a rendőrök számára.

Kobakhidze hétfőn azt állította, nem szakították meg a tárgyalási folyamatokat, ugyanakkor nem fogják hagyni, hogy az EU zsarolásként használja fel a csatlakozási tárgyalásokat. Arról is beszélt, a tüntetőket külföldről finanszírozzák. „Nem lesz forradalom Grúziában” – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy a nyugati országoknak el kellene ítélnie a Georgia utcáin folyó erőszakos tüntetőket. A kormányfő kitart amellett, hogy a cél az európai álom elérése, amit most 2030-ra tesz. 

Az események nagyban hajaznak az Ukrajnában 2014-ben történt Euromajdan tüntetéssorozatra, a méltán híres Dmitrij Medvegyev figyelmeztette is a tüntetőket, hogy könnyen az ukránok sorsára juthatnak. Medvegyev, aki jelenleg Oroszország Nemzetbiztonsági Tanács alelnöke arról is beszélt, Zourabisvili egy „lejárt szavatosságú elnök”, szerinte pedig „Régebben az ilyenekért felakasztották az embert”.

A grúz alkotmánybíróság szerdán elutasította a köztársasági elnök keresetét, így a választás eredménye hivatalos. A következő fontos dátum december 14-e lesz, amikoris Kobakhidze tervei szerint egy futballsztárt, Miheil Kavelasvilit választaná meg a kollégium a köztársasági elnöki tisztségre. A jelenlegi köztársasági elnök ugyanakkor továbbra sem hajlandó lemondani. A nyilvánvaló politikai krízis jelenleg megoldás nélkül marad, míg a tüntetések napról-napra egyre csak erősödnek.